Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A lelkiismeret formálásának feladata, lehetősége, határai
értékeket megismerve jól cselekedjen. Meg kell jegyeznünk, hogy itt az indulat kifejezés nem a cselekvés tartalmát, hanem a szándékát jelenti. Az eddigieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Szentírás és a misztikus hagyomány a lelkiismeretet úgy értelmezi, mint az ember legbensőbb valóságát, „szívét", mint a teljességre vágyó „belső szikrát", amelyet Isten „szava", hangja alakít és formál. Ez a felismerés rámutat a lelkiismeret formálásának lehetőségeire is. A legfontosabb mód az imádság, az Istennel való párbeszéd. Az imádság párbeszéd jellege ebben az esetben nem azt jelenti, hogy Isten közvetlenül megmondja az ember számára, hogy mi a jó és mi a rossz, vagy hogy mit kell cselekednie. Az imádság Damaszkuszi Szent János szavaival a „lélek felemelése Istenhez".13 Az imádság, mint a lélek „felemelése" lehetőséget ad számunkra, hogy életünk dolgait Isten jelenlétében, Isten „szemével" nézzük. Ez a tapasztalat indít minket a helyes döntés meghozatalára és a cselekvésre. A lelkiismeretnek ez a spirituális - más szóval misztikus - megközelítése jelzi a lelkiismeret formálásának emberi korlátáit is. Belső elcsendesedésre, összeszedettségre és érzékenységre van szükség ahhoz, hogy valaki ilyen elmélyült módon imádkozni tudjon. Általában életünk határhelyzeteiben, megrendítő pillanataiban, „kiélezett" lelki állapotban érezzük a lelkiismeret sürgető, cselekvésre indító felszólítását. II. A lelkiismeret formálása: az értelem tevékenysége A lelkiismerettel foglalkozó tudományok elfogadják azt a tételt, hogy a lelkiismeret formálásánál fontos szerepet játszik az értelem, amelynek segítségével az ember az értékeket megismeri, elfogadja, és életére alkalmazza. A lelkiismeret nevelés vagy tudatos formálás következtében alakul, érlelődik az emberben.14 A témával foglalkozó egyes tudományágak azonban ezt az alakulást saját szempontjuk szerint írják le. A következőkben bemutatjuk a lelkiismeret nevelésének fontosabb teológiai, pszichológiai és szociológiai jellemzőit. 2. A lelkiismeret, mint erkölcsi érzék formálása a teológia szerint A keresztény hagyomány - amikor a lelkiismeret kialakulásáról és későbbi formálódásáról beszélt - mindig kiemelten fontos szerepet tulajdonított az emberi értelemnek. Általánosan elfogadottá vált Aquinói Szent Tamás tanítása, amely szerint a lelkiismeret ítélete „a törvény alkalmazása egy adott esetre."15 A helyes lelknsmeret kiformálásánál az értelemnek több feladata is van. Ezek a következők: be kell látnia a törvény értelmét, fel kell ismernie azt, hogy adott esetben melyik törvénynek van elsőbbsége a többivel szemben, s végül alkalmaznia kell a törvényt egy adott esetre. Ha az erkölcsteológia tör13 HENRI BERGSON, Az erkölcs és a vallás két forrása, Szent István Társulat, Budapest 2002,116. old. 14 DAMASZKUSZI SZENT JÁNOS, De fide orthodoxa, 3,24: PG 94,1089 D. 15 Vő. BODA LÁSZLÓ, A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája, Ecclesia, Budapest 1986,354. old.; SZEGEDI MÁRTON, A lelkiismeret, in Lélekvilág, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba 1998, 76. old.
