Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Az Emberfia feltámadott! (Mt 28,1-10 alapján)
Teológia 2003. 1-2. szám ZSUPPÁN MONIKA Az Emberfia feltámadott! (Mt 28,1-10 alapján) Húsvét eseménye két megdöbbentő tényen alapul, az egyik Isten Fiának kereszthalála, a másik ennek a halott Krisztusnak, az Emberfiának a feltámadása. Az ősegyház kezdettől fogva vallotta: Krisztus harmadnapon feltámadt a halottak közül. Ezen a kijelentésen áll vagy bukik hitünk igazsága, az evangélium, az örömhír terjedése. „A feltámadás történeti bizonyításánál a legbiztosabb kiindulópont az apostolok hite. Ha az apostolok és velük együtt az ősegyház nem lett volna teljesen meggyőződve Krisztus feltámadásának tényéről, soha egy sort le nem írnak, nem születnek meg az evangéliumok, sem az apostoli levelek. "x A passió elbeszélése Krisztus halálával és sírbatételével végződik, ám ha itt befejeződtek volna az események, ha „Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is" (lKor 15,14) - írja Szent Pál. Az evangéliumok a feltámadás hitében keletkeztek, ennek fényében íródtak. Akkor értjük meg igazán az evangéliumokat, ha Jézus történetét a végéről, a feltámadásból kiindulva olvassuk.1 2 Kezdjük tehát az evangéliumot a végéről. Máté leírásának feltámadás-történetét szinkronelemzéssel3 tárjuk fel, bemutatva azt a tényt, hogy az Emberfiának fel kellett támadnia. 1. Narratív szövegelemezés A Máté evangélium feltámadás-elbeszélése (Mt 28,1-10) egy láncszemet alkot az evangélium szenvedéstörténetének nagyobb szövegösszefüggésében (Mt 26,1-28,20). A passió leírása Jézus apokaliptikus beszédsorozata után - melyben az Emberfia dicsőséges eljöveteléről (Mt 24,29-31), az ítéletezésről (Mt 25, 31-46) és a keresztre feszítésről (Mt 26,4) beszélt - kezdődik meg az elfogatással. A passió utolsó epizódjához, a halott Jézus sírba tételéhez (Mt 27,57-61) kapcsolódnak az üres sírnál történt események (Mt 27,51-28,20). A szenvedéstörténet nem zárul le Jézus halálával. A sír említése rendkívül 1 KROLL, G., Jézus nyomában, SZÍT, Budapest 1980, 523. 2 Lásd SCHLIER, H., Jézus Krisztus feltámadása, A biblia világa sorozat, JEL Könyvkiadó, Budapest 49. 3 A történetkritikai módszer megakad egy szövegelemzésnél, amikor nincsenek adatok, nincs konkrét leírás, melybe belekapaszkodhatna. Ilyen a feltámadás elbeszélése is. Ezzel szemben a szinkronelemzés a szöveget önmagában, saját struktúrájában szemléli és értelmezi, azzal a kérdésfeltevéssel foglalkozik, hogy mi volt a szerző mondanivalója, vö. EGGER, W., Methodenlehre zum Neuen Testament. Einführung in linguistische und historisch-kritische Methoden, Freiburg 1987s, 40. 47
