Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya
A BIBLIAI NEMZETSÉGTÁBLA ÉS A VÍZÖZÖN (GÉN 5-9), VALAMINT az ókori Mezopotámia irodalmi hagyománya A Gén 5,1-32-ben található a vízözön előtti ősatyák nemzetségtáblája, amelyet a vízözön elbeszélése (Gén 6-9) követ. Az ókori Mezopotámia irodalma és a bibliai őstörténet között a vízözön előtti ősatyák listájában (beleértve a kultúra eredetével kapcsolatos nemzetségtáblát a Gén 4,17-24.25-26-ben) és a vízözön elbeszélésében mutatható ki vitathatatlan kapcsolat42. A mezopotámiai vízözön-hagyomány irodalmi anyaga listák és elbeszélés formájában maradt fenn számunkra. A lista-formának a bibliai őstörténet szempontjából legfontosabb képviselője a „Sumer királylista", amelynek bemutatására még külön kitérünk. Az óbabiloni királylista Beros- sus görög történetíró révén maradt ránk, a vízözön előtti és utáni mitikus ősidő királyait tartalmazza, s a vízözön előtt tíz király uralkodását sorolja fel. A még ősibb akkád és su- mér ékiratos szövegekben további nyolc és tíz, vagy több tagból álló királylistákat találtak. Ezekben is feltűnők a rendkívül magas évszámok. A „Sumer királylista"43, a Kr. e. 21. évszázadban készült, és két részből áll. Az első rész a vízözön előtti királyok listája, amely eredetileg önálló dokumentum volt a vízözön előtti történelemről, és később csatolták a második részhez, a vízözön utáni királyok listájához. Megfigyelhető a királylista szerkezetében az „őstörténeti" és a „történeti" kor megkülönböztetése, amelyeket a vízözön választ el egymástól, de említésén kívül magáról a vízözönről nem említ semmi részletet. Az őstörténeti kor királyneveinek nincs történeti értéke, de az öt város közül, amelyekben megnevezett királyok uralkodtak, három (Eridu, Badtibira, Suruppak) Dél-Mezopotámia legősibb települései. A történeti, vagyis a vízözön utáni kor dinasztiáinak nevei nagyobb részben hiteleseknek fogadhatók el. Ezek a dinasztiák Kis és Uruk városokban uralkodtak a Kr. e 3. évezred elején. A tetemes életkorokon túl érdemes fölfigyelni arra is, hogy a királylista bizonyos nevekhez (Etana, Enmebarageszi, Meszki'aggaser, Enmerkar, Gilgames) történeti-mitológiai hagyományt is kapcsol. Egyes nevekhez fűződő ilyen típusú kitérés a bibliai ősatyák nemzetségtáblájában Hénoch és Noé esetében (Gén 5,22-24.29), és a vízözön utáni emberiség nemzetségtáblájában pedig Nimród nevénél (Gén 10,8-12) található. „Midőn a királyság alászállt az égből, Eridu városban volt a királyság. Eridu- ban Alulim a király, 28 800 éven át uralkodott; Alalgar a király, 36 000 éven át uralkodott: 2 király, 64 800 éven át uralkodott. Eridut elhagyom; királysága Badtibira városba került. Badtibira városban Enmeluanna a király, 43 200 éven át uralkodott; Enmega- lanna király 28 800 éven át uralkodott; az isteni Dumuzi, a pásztor 36 000 éven 42 Az irodalmi párhuzamok áttekintő ismertetését lásd WESTERMANN, C, Genesis, 66-77. old.; LAMBERT, W. G., art. Babylonien und Israel, 73-77. old. 43 A Sumer király lista szövege első részének magyar nyelvű fordítását bevezetővel és magyarázó megjegyzésekkel lásd KOMORÓCZY G., Fénylő ölednek, 125-126. 414-415. old. A királylista teljes szövegét, fordította KOMORÓCZY GÉZA, lásd Ókori keleti történeti chrestomathia, Budapest 1989, 85-88. old. A szöveg német nyelvű fordítását készítette, bevezetővel, szakirodalmi utalásokkal és magyarázatokkal ellátta RÖMER, W. H. PH., TUAT l, 328-337. old. 91
