Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya
Noha a Gen 1,2 - akárcsak az „amikor-még-nem" mondatok - a jelen világ ellenképét jelenti ki23, a teremtés előtti állapotot formálisan mégsem egy „amikor-még-nem" időhatározói mellékmondat formulájával adja meg24, s ezért nem is hasonlítható össze közvetlenül pl. az Enúma elis 1,1-8 leírásával a teremtés előtti állapotról25. A bibliai hatnapos teremtéstörténet és az ismertetett mezopotámiai, továbbá az egyiptomi eredetmítoszokban megállapítható hasonlóságok és szemléleti összefonódások az ókori Kelet emberének közös kozmológiai világképére és világtapasztalatára vezethetők vissza. Közvetlen vallástörténeti és irodalmi függőségről, amely a kutatásban ismételten felmerült, azonban nem beszélhetünk. Irodalmi hatások kimutatása mindig kétséges maradt, vagy nagyon óvatosan kell megítélni26. A vallástörténeti hatások megítélésében még nagyobb óvatosságra van szükség, mert a valóság értelmezésében alapvető különbségek mutatkoznak. Izrael monoteista hitéből kiindulva értelmezte a világ eredetét és mibenlétét, az ember viszonyát az őt körülvevő valósághoz, amelyben összehasonlíthatatlanul eltér a környező népek mitologikus világ- és eredetmagyarázatától. AZ EMBER BIBLIAI TEREMTÉSE (GÉN 2,4B-9) ÉS AZ EMBER EREDETE az ókori Kelet irodalmi emlékeiben Az ember teremtésének elbeszélését vagy képi ábrázolását megtaláljuk az ókori Kelet hagyományában is27. A Bibliával az a közös elképzelés köti őket össze, hogy Isten vagy az istenek agyagból formálják az embert. Ennek az elképzelésnek azonban hosszú 23 WESTERMANN, C. hívta fel a figyelmet, hogy a Gén 1,2-t a mezopotámiai és egyiptomi teremtés- és eredethagyományból ismert „amikor-még-nem" mondatok alapján kell értelmezni (Genesis 1-11 BK 1,1,59-64. 141. old.). 24 BAUCKS, M. szerint a Gén 1,2 a teremtés világának kontrasztképe egy összetettebb, két tagból álló leírás. A 2a versben az „amikor-nem" burkoltan jelen van a „puszta és üres" (tohu wabahu) fogalompárban, míg 2b vers a hiány állapotát írja le a sötétség és a víz megjelölésével (Die Welt am Anfang,315. old. GÖRG, M. kétségbe vonja, hogy a „puszta és üres" fogalompár ezt a jelentést hordozná (art. inn tohu ThWAT VIII, kol 555-563., 561. (III.2). 25 A Gén 1,2 (és Gén 2,5 köv; Péld 8,24-26) és az Enúma elis 1-8 összehasonlítását lásd BAUKS, M., Die Welt am Anfang, 276-279. old. 26 Lásd LAMBERT, W. G., megállapításait A New Look at the Babylonian Background of Genesis (1965): Babylonien und Israel. Historische, religiose und sprachliche Beziehungen, Müller, H. P szerk., (WdF 633), Darmstadt, 1991,94-113.; art. Babylonien und Israel, 71-72. old. 27 MÜLLER, H. R, Mythische Elemente in dér jahwistischen Schöpfungserzdhlung, ZThK 69 (1972) 259-289. old.: Babylonien und Israel (WdF 633), Müller, H. R szerk., Darmstadt 1991, 114-153. old.: Mythos - Kerygma - Wahrheit. Gesammelte Aufsátze zum Altén Testament in seiner Umwelt und zur Biblischen Theologie, BZAW 200, Berlin-New York 1991,3-42. old.; WESTERMANN, C., Genesis Kapitel 1-11, (BK 1,1), 48-52. old.; LAMBERT, W. G., art. Babylonien und Israel, 72-73. old.; MÜLLER, H. R, Erkenntnis und Verfehlung. Proloypen undAntitypen zu Gen 2-3 in der altorientalischen Literatur: Glaube und Toleranz. Das theologische Érbe der Aufklárung, Rendtorff, T. szerk., 1982,191-210. old.: Mythos - Kerygma - Wahrheit, 68-87. old.; Babylonischer und biblischer Mythos von Menschenschöpfung und Sintflut. Ein Paradigma zur Frage nach dem Recht mythischer Rede: Vöm altén zum neuen Adam. Urzeitmythos und Heilsge- schichte, Strolz, W. szerk. 1986,43-68. old.: Mythos - Kerygma - Wahrheit, 110-135. old.; Eine neue baby- lonische Menschenschöpfungserzdhlung im Licht keilschriftlicher und biblischer Parallelen - Zur Wirklicheits- auffassung im Mythos, Or. 58 (1989) 61-85. old.: Mythos - Kerygma - Wahrheit, 43-67. old. 84
