Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?
A humánembrió, mely enigmatikus jelleggel bír56, személyként való kezelését a morálteológiai hagyomány is megerősíti, mely szerint az emberi személy jelenlétének puszta valószínűsége is maximális tiszteletet követel meg57. Mindazonáltal ahhoz, hogy egy emberi élet kifejlődjék, végig kell járnia az embrionális fejlődés egyes fázisait, azaz minden felnőtt ember átment ezeken a rendkívül sérülékeny és törékeny életszakaszokon. Néhányan úgy érvelnek, hogy a „fölösleges" embriókkal való kísérletezés etikai szempontból minden probléma nélkül megengedhető, hiszen különben úgyis pusztulásra lennének ítélve, azaz érvényes rájuk a mondás: use it or loose it (vagy felhasználod, vagy elveszíted). Itt is a jellegzetesen utilitarista érvelésmóddal találkozunk, mely az egyes tettek értékét kizárólag az általuk elért hatás alapján értékeli. Ebből a szempontból a cselekvés és a mulasztás, ha ugyanazt a hatást eredményezik, teljesen egyenértékűek. Az élet másik határpontján, a halál körüli kérdések kapcsán is fölvetődik ez a szembeállítás: megölni: vagy hagyni meghalni valakit. Etikai szempontból a szándékos gyilkosság és egy betegség következményeinek elfogadása, vagy egy elkerülhetetlen rossz hatás eltűrése nem ugyanaz. Esetünkben a humánembrió kísérletes célra történő előállításáról vagy a már meglévők felhasználásáról van szó, ami etikailag elfogadhatatlan, hiszen a cél és az eszközök mesterséges szétválasztásáról van szó ebben az esetben. A betegek megsegítése őszinte szándékának nem lehet része emberi individuumok célzott elpusztítása, ez etikailag nem lenne következetes. Az ember tisztelete és segítése egységes akarat részeként érvényes mind a kutatás céljára, mind annak eszközeire. A KORAI EMBRIÓ ÉS SEJTJEI: GAZDASÁGI LOBBY? A korai fejlődési fázisban lévő humánembrióval és sejtjeivel kapcsolatos igen erős gazdasági érdekek hatástalanná teszik azokat az érveket, melyek szerint az embrió kihasználásnak tilalmát nem kell a jog eszközeivel is biztosítani. A magánszféra kutatólaboratóriumai komoly haszonnal állítanak elő emberi őssejteket. Óriási pénzek forognak profitorientált gyógyszerészeti vállalkozásokban, melyek az embrionális őssejtkutatást támogatják. Az amerikai törvények csak annyiban védik a humánembriót, amennyiben nem engedik, hogy az eladható vagy megvásárolható legyen. Felmerül a kérdés, hogy elegendő- e ez a jogi védelem akkor, amikor a gyakorlatban az embrióból származó biológiai anyagok már eladhatók? Az Egyesült Államokban szövetségi pénzek nem fordíthatók embriók létrehozására őssejtek létrehozása céljából, Nagy-Britanniában azonban a 2000 augusztusában kiadott irányelvek szerint igen. Ez a gyakorlat Amerikában egy olyan törvényértelmezési gyakorlatot eredményezett, mely szerint a szövetségi pénzek által finanszírozott kutatásokban is fel lehet használni emberi embrionális őssejteket, ha azok más, a magánszféra laboratóriumaiból származnak. Mindez abba az irányba hat, hogy előbb- utóbb a mesterséges megtermékenyítési technikák során keletkezett létszámfölötti embriókat fogják kísérletes célra felhasználni, ahonnan már csak egy lépés a „terápiás" klónozás. A foganás egy laboratóriumi rutinműveletté válik ahhoz, hogy új kutatási technológiákat fejlesszenek, melyek eredményeit csak a jóléti társadalmak egyes rétegei élvezhess Vö. VERSPIEREN, E, Enigmatique embryon, „Etudes" 2 (1996) 207-211. 57 Vö. II. János Pál, Evangélium vitae, 60: „Erkölcsi szempontból már a személy jelenlétének puszta valószínűsége is teljesen kizár minden olyan beavatkozást, amely az emberi élet csírájának kiirtására irányul. 73
