Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)

2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?

nyülés után. Az embrió ekkor két részre különül: a külső sejtrétegre, a trofoblasztra és egy belső sejttömegre az embrióblasztra, ez utóbbiból nyerik az embrionális őssejteket, mely módszer az embrió elpusztításával jár, ahogy már említettük. Fölvetődik az etikai kérdés, hogy előidézhetünk-e szándékosan rosszat egy nagyobb jó eléréséért? A cél szentesíti az eszközt? Egyesek, akik a fizikai fájdalom orvosi enyhítésére helyezik a hangsúlyt, kisebbítik, vagy tagadják az embrióveszteséget. Mások, akik az embriót önértékkel rendelkező lénynek tartják, és akik a meg nem született élet védelmére helyezik a hangsúlyt, az orvostudomány újabb eredményeinek felhasználásával nem tudják igazolni egy élet közvetlen kioltását. A cél és eszköz konfliktusához más problémák is társulnak. Sem az eszközök, sem pedig a célok nem szakíthatok ki árnyalt jelentésükből, és az egész társadalomra jólétére és erkölcsi érzékére gyakorolt hatásukból. Fölmerül a kérdés: a korai embriók föláldozása az élet iránti tisztelet csökkenéséhez sőt kereskedelmi áruvá tételéhez vezet-e? Ennek a kutatásnak a tiltása veszélyesen visszafogja- e a tudományos kutatást, és a szenvedők baja iránti érzéketlenséget fejez ki? Milyen értéket rendel társadalmunk a technológiához különösen az orvostudományban? Nem bízunk túlságosan az orvosbiológiai és technológiai fejlődés csodáiban olyan örök emberi problémák megoldásában, mint az öregedés, a szenvedés és a halál? Mit mondhatunk az igazságosság kérdéséről abban a tekintetben, hogy ki fog hozzájutni a legújabb eredmények által nyújtott előnyökhöz, teszi föl a kérdést Lisa Sowle Cahill, a Boston College teológia professzora39.

Az őssejtek tehát alapvetően korlátlan önreprodukciós képességgel és az anyasejt- képzés lehetőségével rendelkeznek. A korlátlan önreprodukciós képesség azt jelenti, hogy hosszú ideig képesek további differenciálódás nélkül osztódni, az anyasejt-képzés pedig arra utal, hogy az őssejtekből, megfelelő körülmények között, differenciált szövetek (ideg-, izomszövet vagy vérsejtek) alakulhatnak ki. Ezek a sejtek jó harminc éve már a kutatás tárgyát képezik mind felnőtt40, mind embrionális, mind pedig in vitro körülmények között, állati eredetű embrionális szövetkultúrákban41 42. A közvélemény figyelme azonban a közelmúltban az embrionális őssejtek (ES, ESC - Embryo Stem Cells) előállítása felé fordult. Ez a törekvés humánembriók előállítását vagy az in vitro megtermé- kenyítési technikák során „fölöslegessé vált" embriók felhasználását, blasztula állapotig való nevelésüket, az embrioblasztból történő sejtkivételt (ami az embrió elpusztítását jelenti!), a kivett sejtek sejtkultúrába való helyezését (sugárkezelt egér fibroblasztok és megfelelő táptalaj) és az így keletkezett sejkolóniák újabb és újabb táptalajra való helyezését jelenti, melyek mindvégig megőrzik az őssejtek eredeti tulajdonságait. Ezek az őssejtek kiindulópontként szolgálnak a különböző differenciált sejtvonalak előállításához.

39 CAHILL, L. S,,Stem Cells: A Bioethical Balancing Act, „America" (2001/10) vol. 184,14-19,14.

40 Vö. LOEFFLER, M. - POTTEN, C. S., Stem cells and cellular pedigrees - a conceptual introduction, in C. S. Potten (ed.), Stem Cells, Academic Press, London 1997,1-27; VAN DER KOOY, D. - WEISS, S., Why Stem Cells?, „Science" (2000) vol. 287,1439-1441.

41 Vő. NAKANO, T. - KODAMA, H. - HONJO, T, Generation of lymphohematopoietic cells from embriónk stem cells in culture, „Science" (1994) vol. 265,1098-1101; KELLER, G., In vitro differentiation of embriónk stem cells, „Current Opinion in Cell Biology" (1995) vol. 7, 862-869; ROBERTSON, S. - KENNEDY, N. - KELLER, G., Hematopoietic commitment during embriyogenesis, „Annals of the New York Academy of Sciences (1999) vol. 872, 9-16.

42 Vö. WAIT, F. M. - HOGAN, B. L. M. Out of Eden: stem cells and their niches, „Science" (2000) vol. 287, 1427-1430.

68