Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Frenyó Zoltán: A trichotomizmus és a "két halál"-elmélet
még, hogy az elképzelés akkor is figyelemre méltó, ha a folyamatot fordítva tekintjük át. Fontosabb azonban ennél az, hogy a „két halál" elméletét később megtaláljuk az egyházatyák, elsősorban Szent Ágoston gondolkodásában, ahol viszont az jellegzetes módosuláson megy keresztül. A „második halál" (SeuTepo? öavcrros, mors secunda) bibliai fogalmát a Jelenések Könyvében találjuk meg. Az Apokalipszis szerint „Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban. A második halálnak ezeken nincs hatalma." (Jel 20,6) „A gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek. Ez lesz a második halál." (Jel 21,8. Ld. még: Jel 2,11; 20,14). Általános vélemény szerint a „második halál" az igazi és örök halált, a lélek halálát, a kárhozatot jelöli.14 15 Meg kell jegyezni, hogy a Jelenések Könyvét megelőzően a „kettős halál" (Sitto? Oavcrros) kifejezését már Philón is több esetben és értelemben használta. Az ő felfogása szerint a lélek és a test szétválását követheti az erény által elhagyott lélek elgyengülése és halála.16 A keresztény szerzők közül Tertullianus az üldözés elől menekülők gyávaságának következményeként említi a „második halál" kifejezést.17 A fogalom azután előfordul Lactantius dualista antropológiájában. Lactantius egyrészt hangoztatja, hogy a halál nem semmisíti meg az embert, hanem jutalmat biztosít neki. Másrészt arról ír, hogy miként a testnek és a léleknek, amely az embert alkotja, két élete, úgy két halála is van. Az első halál a test és a lélek szétválása, a második halál a lélek elkárhozása és örök fájdalma.18 Augustinus a bűnbeesést és következményeit vizsgálva érinti a második halál kérdését. Magyarázata szerint az első halál a test és a lélek, a második pedig a lélek és Isten elválása egymástól.19 Bírálja azokat a filozófusokat, akik szerint a test és a lélek szétválása nem büntetés,20 s kijelenti: Ádámban a lélek elszenvedte első halálát, s a második halál csak a kegyelem segítségével kerülhető el.21 Boethius végül a hírnév mulandó14 „Ó, Jézusom, pogányok közt ha volna még, / ki méltó arra, hogy ne érje kárhozat, / könyörgöm, Platónt és Plutarkhoszt mentesítsd; / hiszen tanú reá szavuk s az életük, / hogy szent parancsaidhoz tartották maguk. / S ha fel nem ismerek mindnyájunk Istenét, / irgalmas nagy szerelmed által, úgy lehet, / megválthatod te mind, ha nincs is érdemük." Dimitriosz Hadzisz (szerk.): A bizánci irodalom kistükre. Európa, Bp. 1974. 370. Ford.: Moravcsik Gyula. '5 TAKÁCS GYULA, A Jelenések Könyve. Paulus Hungarus - Kairosz, 2000. 70.; PHEME, PERKINS, A Jelenések Könyve. Korda Könyvkiadó - Bencés Könyvkiadó, Kecskemét-Pannonhalma, 1996. 83.; GÁL FERENC, A Jelenések Könyve. Agapé, Szeged, 1994. 68.; 72. 16 PHILÓN, flepi aSXuv Kai emTipuov (De praemiis et poenis), 70.; Ld. még: Nopaiv lepuv aXXpyopiai (Legum allegoriarum libri), 1.105. Vö.: PLUMPE, J. C, Mors secunda. In: Mélanges Joseph de Ghellinck S.J. I. köt. Gembloux, 1951. 388. 17 TERTULLIANUS, De fuga in persecutione, 7,4. Művei, Bp. 1986. 372. Ld. még: De pudititia, 19. 18 LACTANTIUS, Divinae Institutiones, VII. 10.; II. 12. Vö.: Plumpe, i.m. 391.; WLOSOK, A., Laktam und die philosophische Gnosis. Heidelberg, I960.; PERRIN, M., Homo Christianus. Christianisme et tradition antique dans l'anthropologie de Lactance. Lille, 1979.; U<5.: Vhomme antique et chrétien. Lanthropologie de Lactance. Paris, 1981.; Magyarul: Lactantius: Az isteni gondviselésről. (Szerk.: Adamik Tamás) Helikon, Bp. 1985; KENDEFFY GÁBOR, Egy keresztény, aki nem tudta, hogy szeresse vagy gyűlölje ezt a világot. Passim (Pécs), 2000.1.19-31. w AUGUSTINUS, De civitate Dei, XIII. 2. 20 I.m. XIII. 16. 21 Ut ex his duabus mors illa prima, quae totius est hominis, compleretur, quam secunda in ultimo sequitur nisi homo per graham liberetur. I.m. XIII. 15. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts - W. Heinemann LTD, London, 1966. Vol. IV. 184. 56
