Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Erdő Péter: A II. Vatikáni Zsinat "Christus Dominus" kezdetű határozatának hatása az egyházi jog fejlődésére
között erről 1994. január 14-én megállapodás született, mely ugyanaz év áprilisában került ratifikálásra62. i) A püspökök lemondása A Christus Dominus egyik jelentős újdonsága, hogy megkívánja a püspökök lemondását „előrehaladott koruk" miatt (21). Ez a rendelkezés nagy történelmi hagyománnyal szakít: a püspöknek mint a rábízott részegyház jegyesének szimbolikája az egyházi jogtörténet során mindig ellenérvül szolgált a pusztán életkori okokból való lemondással szemben. Betegség vagy más jogcím természetesen korábban is szerepelt, de kötelező lemondási korhatárról nem volt szó63. A zsinat nyomán már az Ecclesiae sanctae (I, 11) konkretizálta, hogy a megyés püspökök és a velük jogilag egyenlő elbírálás alá eső személyek 75. életévük betöltésekor nyújtsák be lemondásukat az illetékes hatóságnak. Mind a zsinat, mind az említett Motu proprio önkéntes lemondásra kéri fel nyomatékkai a püspököket, tehát nem a korhatár elérésével beálló automatikus hivatalvesztést rendelnek el. A lemondás benyújtása azonban az udvarias megfogalmazás ellenére egyes szerzők szerint valódi jogi kötelezettség, mások szerint azzal szinte egyenértékű, igen nyomatékos buzdítás64. Ugyanezt a szabályt teszi magáévá az 1983-as Egyházi Törvénykönyv is (401. k. 1. §). A nyugalmazott püspökökről a Püspöki Kongregáció 1988. október 31-én kiadott In vita Ecclesiae kezdetű normái rendelkeznek65. A lemondási korhatár vonatkozik a segédpüspökökre és a koadjutor püspökökre is (411. k.). A kiérdemesült püspököknek a püspöki konferenciák üléseire vendégként, illetve tanácsadói joggal való meghívását II. János Pál pápa 1998. május 21-én kiadott, Apostolos suos kezdetű Motu propriójának6617. pontja külön is ajánlja. Itt érezhető igazán az a konstruktív feszültség, ami a püspöki ordónak, vagyis az egyházi rend szentsége püspöki fokozatának sajátos és eltörölhetetlen küldetése és a külön egyházi rendelkezéssel kijelölt konkrét püspöki feladatkörök, hatáskörök között fennáll. Bár a kiterjedt feladatokkal járó püspöki hivatal hatékony működése a korhatár bevezetését megkívánta, az Egyház nem mondhat le a felszentelt püspökök karizmájának természetfeletti gazdagságáról. Ugyanebből az okból hangsúlyozza a Christus Dominus (4a), hogy a püspöki kollégium tagjává a szentségi felszentelés, és a kollégium fejével való hierarchikus közösség teszi a személyt. így a segédpüspökök és a kiérdemesült püspökök is tagjai a testületnek (vö. 336. k.), helyük van az egyetemes zsinaton is (337. k. 1. §). j) Az egyházmegyék határai A Christus Dominus 22-24. pontja az egyházmegyék határainak ésszerű, az apostoli munka követelményeihez igazodó rendezését irányozza elő. A rendezés során tekintettel kell lenni „az államok határaira is, továbbá a személyek, a helyek sajátos - például lélektani, gazdasági, földrajzi, történelmi - adottságaira" (23, lb). A különböző rítusú és 62 AAS 86 (1994) 574-579; vö. BAURA, E., Legislazione sugli ordinariati castrensi, Milano, 1992; UA., VAccordo tra la Santa Sede e la Rapubblica dl Ungheria sull'asistenza religiosa alie Forze Armate e di Polizia dí Frontiéra, in Ius Ecclesiae 7 (1995), 371-381. 63 IBOUNIG, Sponsus vice Christi, Romae, 1994. 64 Vö. pl. ERDŐ, Expressiones obligationis 24. A kánon szövegének előkészítése során került az erőteljes buzdító formula a mondatba a kifejezett kötelező formula helyett, vö. Communicationes 14 (1982) 208. 65 Communicationes 20 (1988) 167-168. AAS 90 (1998) 641-658. 42
