Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Pázmány Péter Eukarisztia-tanának nyomai filozófiai írásaiban
pedig az arisztotelészi kategóriák segítségével aligha fog sikerülni. Valószínűleg jóindulatú csodálkozással, de ugyankkor visszautasítólag fogjuk olvasni az arab apokrif gyermekségtörténetben: „Aderat quoque inter illos philosophos tractandarum rerum naturalium peritissimus: qui cum rogasset Dominum Iesum an medicinae studuisset, respondens ille exposuit ei physica et metaphysica, hypophysica et hyperphysica..." (V 52.) Synopsis (Aland) Nr. 12; 19. o. Pázmány követte kortársai és a rendje által előírt módszereket. A Stájerországból, Tirolból, Dalmáciából, Magyarországról, Lengyelországból, a mai Németország területéről és a balti államokból Grazba érkező növendékeknek aligha lehetett elképzelésük az arisztotelészi szubsztanciáról, de annál inkább ismerték az Egyház eukarisztikus gyakorlatát - és a megfelelő szinten az erről szóló tanítást. Ezt az adottságot kellett felhasználni, hogy őket az arisztotelészi filozófia „rejtélyeibe" bevezessék. Azt is meg kell említeni, hogy a 17. századi filozófia állandóan a „szubsztancia" körül köröz. Kant sem tud tőle szabadulni, amint ezt elbizonytalanodása mutatja a para- logizmus fejezetben a lélek szubsztancialitását illetőleg. Pázmány filozófiai tevékenységének mindkét monográfusa: Félegyházy és Gerencsér szívesen hangsúlyozza Pázmány eredetiségét. Itt legyen elegendő megállapítani, hogy nagy kortársával és rendtársával Suarezzel szemben, minden elismerése mellett fenntartja magának önállóságát, és még az olyan erős kifejezést is megengedi magának, mint a „fallitur". Pázmány pontosan tudja, mi a különbség egy teológus magánvéleménye és az egyház Tanítóhivatalának álláspontja között. Mi az, ami kötelez, mi az, amiben saját nézete lehet. Nem tart attól, hogy saját nézetével az Egyház egységét veszélyeztetné. Amint Kazányi mondja, Pázmány egyetemi előadásainak átdolgozott szövege évszázadokig (1894 illetve 1897-ig) kéziratban hevert.55 Filozófiai műveit 1937-ben Félegyházy és Gerencsér valóban tüzetesen áttanulmányozta. Nem találtam olyan nyomokat, amelyek arra utalnának, hogy azóta valaki újból szisztematikusan foglalkozott volna a tudós főpap bölcsészeti írásaival56, vagy az abban lévő eukarisztikus vonatkozású részekkel, akár az előtt is. Most, miután egyetemünk tízéves, és éppúgy, mint a Pázmány által alapított egyetem, és az európai egyetemek általában: a teológiai fakultásból nőtt ki, illőnek tartottam, hogy ez a fakultás a következő tíz évre törlesszen valamit alapítója és az egyetem névadója iránti tartozásából. 55 Kazányi 69. 56 E területen megjelent szerény publikációmat nem tekinthetem ilyennek. PAUL RICHARD BLUM: Pázmány Péter als Philosophieprofessor (In: Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargittay Emil. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Piliscsaba. 2001. 35-49.) c. tanulmánya kozmológiai kérdéseket érint, de nem öleli fel Pázmány filozófiai opuszát az ő teljességében. 222