Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)

2002 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Pázmány Péter Eukarisztia-tanának nyomai filozófiai írásaiban

pedig az arisztotelészi kategóriák segítségével aligha fog sikerülni. Valószínűleg jóindu­latú csodálkozással, de ugyankkor visszautasítólag fogjuk olvasni az arab apokrif gyer­mekségtörténetben: „Aderat quoque inter illos philosophos tractandarum rerum natu­ralium peritissimus: qui cum rogasset Dominum Iesum an medicinae studuisset, res­pondens ille exposuit ei physica et metaphysica, hypophysica et hyperphysica..." (V 52.) Synopsis (Aland) Nr. 12; 19. o. Pázmány követte kortársai és a rendje által előírt módszereket. A Stájerországból, Ti­rolból, Dalmáciából, Magyarországról, Lengyelországból, a mai Németország területé­ről és a balti államokból Grazba érkező növendékeknek aligha lehetett elképzelésük az arisztotelészi szubsztanciáról, de annál inkább ismerték az Egyház eukarisztikus gya­korlatát - és a megfelelő szinten az erről szóló tanítást. Ezt az adottságot kellett felhasz­nálni, hogy őket az arisztotelészi filozófia „rejtélyeibe" bevezessék. Azt is meg kell említeni, hogy a 17. századi filozófia állandóan a „szubsztancia" kö­rül köröz. Kant sem tud tőle szabadulni, amint ezt elbizonytalanodása mutatja a para- logizmus fejezetben a lélek szubsztancialitását illetőleg. Pázmány filozófiai tevékenységének mindkét monográfusa: Félegyházy és Geren­csér szívesen hangsúlyozza Pázmány eredetiségét. Itt legyen elegendő megállapítani, hogy nagy kortársával és rendtársával Suarezzel szemben, minden elismerése mellett fenntartja magának önállóságát, és még az olyan erős kifejezést is megengedi magának, mint a „fallitur". Pázmány pontosan tudja, mi a különbség egy teológus magánvélemé­nye és az egyház Tanítóhivatalának álláspontja között. Mi az, ami kötelez, mi az, ami­ben saját nézete lehet. Nem tart attól, hogy saját nézetével az Egyház egységét veszé­lyeztetné. Amint Kazányi mondja, Pázmány egyetemi előadásainak átdolgozott szövege év­századokig (1894 illetve 1897-ig) kéziratban hevert.55 Filozófiai műveit 1937-ben Félegy­házy és Gerencsér valóban tüzetesen áttanulmányozta. Nem találtam olyan nyomokat, amelyek arra utalnának, hogy azóta valaki újból szisztematikusan foglalkozott volna a tudós főpap bölcsészeti írásaival56, vagy az abban lévő eukarisztikus vonatkozású ré­szekkel, akár az előtt is. Most, miután egyetemünk tízéves, és éppúgy, mint a Pázmány által alapított egyetem, és az európai egyetemek általában: a teológiai fakultásból nőtt ki, illőnek tartottam, hogy ez a fakultás a következő tíz évre törlesszen valamit alapító­ja és az egyetem névadója iránti tartozásából. 55 Kazányi 69. 56 E területen megjelent szerény publikációmat nem tekinthetem ilyennek. PAUL RICHARD BLUM: Páz­mány Péter als Philosophieprofessor (In: Pázmány Péter és kora. Szerk. Hargittay Emil. Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Piliscsaba. 2001. 35-49.) c. tanulmánya kozmológiai kérdése­ket érint, de nem öleli fel Pázmány filozófiai opuszát az ő teljességében. 222

Next

/
Thumbnails
Contents