Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)

2002 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Pázmány Péter Eukarisztia-tanának nyomai filozófiai írásaiban

Q. 3. Dubium 1. Hogyan valósul meg a növekedés ugyanazon szubjektumban? „Ha tehát Isten az összes részt egy pontban vonná össze, amint ezt meg is teheti, végtelenül megnövekszik a meleg. Valóban, miután Krisztus Urunk teste melegének minden része a szentségi színek (species) pontjában összpontosul, itt végtelen megnö­vekszik a meleg. És amennyiben valami hideg lesz Krisztus Testében, ugyanebben a testben végtelenül megnövekszik a hideg."49 Dubium 3. Végtelenek-e a minőség növekedő részei? „Pusztán a bensőséges jelenlét által (egy rész) nem fog a szubjektumhoz tartozni... amint kimutattuk a szentségi színek (species) példájával, amelyek nem tartoznak Krisz­tus Testéhez."50 Disp. II. Q. 2. Mi a ritkulás? Létrejön-e általa új mennyiség? „Ahogyan megszűnik a térre vonatkozó kiterjedés és ennek következtében az oszt­hatatlanban az egész mennyiség, amint kitűnik Krisztus Testében az Eukarisztia misz­tériumában, úgy amint megszűnik a nagyobb kiterjedés, elfoglalja a kisebbik helyet, a nagyobb növekedésnél a nagyobbat."51 „A mondottakból az is következik, hogy Krisztus Testének az Eukarisztia szentségé­ben sem ritkasága, sem sűrűsége nincs, miután nincs térszerinti kiterjedése, ám a cson­tokban azonban mégis rendelkezik a kisebb kiterjedéssel, ami anyagukból származik."52 Összefoglalva az olykor nehezen érthető helyek értelmét is, az eukarisztikus példák a test, a tér, a „szubjektum" és akcidensek viszonyát hivatottak megvilágítani: Megszűn­het-e a „szubjektum" anélkül, hogy akcidensei megszűnnének? Lehet-e egyazon test ugyanakkor két helyen? Hogyan viszonyul a mennyiség és a minőség egymáshoz? Mit hoz létre a létesítő ok? Mi a matéria és forma viszonya egy testben? A két legszebb sza­kasz a célokról és a létező kezdetéről beszél. Egyszersmind ezen a helyen szembesül Pázmány legkézzelfoghatóbban Suarez né­zetével? „Először Suarez helyesen vélekedik, amikor azt mondja, hogy egyazon dolog nem hozhatja létre önmagát úgy, hogy önmagától kezdjen létezni, ami majdnem ugyanazt je­lenti, mint amit az előzőekben alkalmaztunk. Annak ugyanis, ami létrehoz, a természet­ben kell lennie, ami viszont semmi, az nem lehet létrehozó erő (vis productiva), ami vi­szont létrejön, az előbb nem létező kellett hogy legyen: tehát hacsak valami nem létezik és nemlétezik ugyanakkor nem hozhatná létre önmagát. Téved azonban abban, hogy azt 49 143. o. Ergo si Deus omnes illas partes in puncto constituat, quemadmodum potest, erit calor infinite intensus. Imo cum de facto omnes partes caloris corporis Christi Domini sint in puncto specierum sac- ramentalium, erit ibi infinite intensus calor. Et cum sit etiam aliquod frigus in corpore Christi, etiam erit frigus infinite intensum in eodem corpore. 50 156. o. Per solam enim intimam praesentiam non fit inhaerens subiecto ut 1. Phys. disp. 4. ostendimus exemplo specierum sacramentalium, quarum qualitates corpori Christi non inhaerent. 51 262. o. Unde sicut ablata extensione in ordine ad locum remanet tota quantitas in indivisibili, ut patet in Christi corpore in mysterio Eucharistiae, ita ablata majori extensione minorem locum occupabit, addita majori extensione, majorem. 52 266. o. Sequitur etiam ex dictis corpus Christi in Eucharistiae sacramento proprie nec raritatem nec den­sitatem habere, cum non habeat extensionem in ordine ad locum, habet tamen in ossibus principium minoris extensionis quam exigitur a materia eorum. 220

Next

/
Thumbnails
Contents