Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Erdő Péter: Schlauch Lőrinc bíboros jogtörténeti és egyházjogi munkássága
házkormányzati hatalom összefüggéséről szóló tanítása28 alapján hogy a plébániák irányítása a pappá szentelt plébános feladata29. Ugyanakkor éppen az Európai Unió alkotmányozási folyamatára tekintettel egyre világosabban fogalmazódik meg az a felismerés, hogy az Egyház, illetve az egyházak szabad működésének az is feltétele, hogy saját szervezetüket hitelveiknek megfelelően, szabadon alakíthassák. Ebben a tekintetben az Apostoli Szentszéknek az EU tagjelölt államaival kötött nemzetközi megállapodásai egységes szempontokat követnek: sikerrel törekszenek az Egyház és belső jogi személyei sajátos jellegű jogi személyként való állami elismertetésére30. Ebből is kitűnik, hogy a Schlauch által tárgyalt problémák részben ma is időszerűek. Összefoglalás Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy tisztább egyházjogi fogalmai, érzelmi-teológiai egyházhűsége Schlauchot az egyházi élet függetlenségének kiemelkedő képviselőjévé teszik. A reálpolitika keretében, a kései jozefinizmussal való egyezkedés, valamint a társadalom és a vallás kapcsolatának erősítése jegyében Schlauch jogtörténeti érvei hasznosnak bizonyultak, de a későbbi kutatások fényében részben szakmai alapjukat vesztették. Egyházhűsége és teológiai tisztánlátása viszont az Egyház szabadságának nagy támasza volt még akkor is, ha fontos egyházpolitikai törekvései a magyar világi jog átalakulása következtében nem vezettek sikerre, sőt a világi anyakönyvezéssel, a polgári házassággal és a vallásszabadság törvényi biztosításával kapcsolatos aggodalmait sem teljesen igazolta a történelem. Munkássága mégis mindmáig aktuális tanulságokat hordoz. 28 Lumen gentium 21b, 31a; vö. CIC 129. k. Lásd még: BEYER, ]., La művelte définition de la „Potestas Regiminis", in AnCan 24, UA., De natura potestatis regiminis seu iurisdictionis recte in Codice renovato enuntianda, in Per 71, 1982, 93-145; STICKLER, A. M., Le pouvoir de gouverment, pouvior ordinarie et pouvoir délégué, in AnCan 24, 1980, 69-84; GROCHOLEWSKI, Z., L'estensione della „Potestas regiminis" nella revisione del Codice, in MonLccl 105, 1980, 455-485; GHIRLANDA, G., De potestate iuxta schemata a Commissione Codici recognoscendo proposita, in Per 70,1981,401-428. 29 C. Cler etc., Instr. Ecclesiae de mysterio, 1997. VIII. 15, Art. 4: AAS 89 (1997) 870-872; magyarul: Római Dokumentumok VI, 20-21; C Cler, Litt. Cire. Nata e sviluppatasi, 1999. III. 19, cap. IV, 3; magyarul: Római Dokumentumok XVI, 37-42; C Cler, Instr. 2002. VIII. 4 (magyarul: A pap mint a plébániai közösség lelkipászto. ra és vezetője: http//www.katolikus.hu). 30 Vö. pl. ERDŐ, P., II concordato in Europa, in Folia Canonica 4 (2001) 48-49; D'ONORIO, ]. B., La diplomatic concordataire de Jean Paul II, (Etudes de T Institut Européen des Relations Eglise-Etat), Paris 2000,251-301. 168
