Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
tén figyelembe vesszük a magyar fordítást is. Ahogyan a címből is kitűnik, nem az egész misekönyvet elemezzük majd, hanem annak csak egyes részeit. Az évközi idő vasárnapi könyörgéseit azért választottuk, mert ennek az időszaknak nincs jellegzetes sajátossága. Nem ünnepeljük kiemelten a megváltás egyik vagy másik misztériumát, s így az Eucharisztia misztériuma nem szorul háttérbe a kiemelten ünnepelt misztérium mellett. Vélhetően itt jelenik meg legtisztábban az Eucharisztia teológiája. Terjedelmi okokból is csak az évközi idő áldozás utáni könyörgéseit vizsgáljuk, hiszen képtelenség lenne az új misekönyv 414 postcommunióját39 egy tanulmányban elemezni. Az első könyörgést, a collectát nem elemezzük, mert ennek nincs eucharisztikus vonatkozása, hiszen ez a könyörgés, mint a szentmise bevezető részét lezáró imádság elsősorban az ünnep, illetve a napi liturgia jelentőségére irányítja a keresztény közösség figyelmét. A kollektákból elsősorban az „ünnepnapok üzenetét" lehet kielemezni.40 A felajánló könyörgéseknek (oratio super oblata) már van eucharisztikus vonatkozása. Sajátos funkciójából viszont az következik, hogy a felajánlás céljára, az eucharisztikus áldozat lényegére emlékezteti az eucharisztikus közösség tagjait. Tartalmilag számunkra azért fontos, mert sok esetben elővételezi az áldozás utáni könyörgések témáit, hiszen már a felajánló könyörgésekben is imádkozunk azért, hogy majd gazdagon részesüljünk a szentáldozat gyümölcseiben.41 E rövid tanulmány keretében mégis el kell tekintenünk az elemzésüktől. Módszerünkben nem állunk meg az egyes könyörgések42 önálló, nyelvi-teológiai elemzésénél, hanem az analízisből kiindulva a teológiai szintézis megalkotására is törekszünk. Célunk nem az, hogy az Eucharisztia teológiáját az euchológiából igazoljuk és magyarázzuk, hanem az, hogy összefoglaljuk a misekönyvben tükröződő jellegzetes Eu- charisztia-tant. Ennek a módszertani szempontnak a fontosságát hangsúlyozza K. Lehmann: „A liturgikus cselekményeket nem szabad csupán tartalmuk miatt elemezni és dogmatikus kijelentésekre redukálni. A liturgikus szövegeket és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati utasításokat nem szabad közvetlenül valamilyen hitigazság megvilágítására „leértékelni", hiszen inkább indirekt módon tárul fel teológiai jelentőségük, vagyis akkor, ha önmagukban, ill. úgy, ahogyan azt a liturgiában használjuk, elfogadjuk."43 A következőkben az áldozás utáni könyörgések nyelvi-teológiai elemzésével44 arra szeretnénk rámutatni, hogy ezek az imádságok valóban hűségesen tanítják az Egyház Eucharisztiára vonatkozó hitét. Ezek a könyörgések megfelelnek rendeltetésüknek, hi39 A Missale Romanum 414 postcommuniojának szótárát, a fogalmak eredetét és teológiáját feldolgozza: KROSN1CKI, X, Ancient Patterns in modern Prayer, Washington, 1973. 40 Erre szép példák magyar nyelven Dobszay László ünnepelemzései a 2000. évi Új Ember Kalendáriumban. Az „Ünnepnapok üzeneté"-ben minden hónap egy-egy ünnepét, ill. az ünnep első könyörgését elemzi, s így mutat rá arra, hogy mit ünnepel az Egyház az adott ünnepen. Olasz nyelven: AUGE, M., Le collette dei Proprio del Tempo nel nuovo Messale Romano, in Rivista Liturgica 59 (1972) 275-298. 41 Vö.: RAFFA, V, Commento alie „Orazioni suile offerte", Milano, 1965; Le orazioni suile offerte dei Proprio dei Tempo nel nuovo Messale, in: Eph. Liturgicae 84 (1970) 299-322. 42 Vö.: létezik már ilyen mű: PASCHER, ]., Die Orationen des Missale Romanum Papst Paul VI1-4. köt., ST. Ottilien, 1981-1983. 43 LEHMANN, K., Das theologische Verstdndnis dér Ordination nach dem liturgischen Zeugnis dér Priesterweihe, in R. Muinm-G. Krems (szerk), Ordination und kirchliches Amt, Paderborn, 1976, 19. 44 Olasz nyelven jó példa erre: FERRETI, W., Le orazioni „post communionem" de Tempore nel nuvo Messale Romano, in: Eph. Liturgicae 84 (1970) 323-341; FALSINI, R., Commento allé „orazioni dopo la comunione" déllé domeniche e feste, Milano, 1967. francia nyelven: MATH1EU, D., Le repas sacré selon les postcommu- nions de la messe, in Assemblées du Seigneur (lére série) 55(1962) 9-23. 16
