Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: Vocabularium eucharisticum az évközi idő könyörgéseiben
ban). A tridenti zsinat után a „mysterium" eredeti jelentése háttérbe szorult, s a misztérium-teológia szinte teljesen feledésbe merült. O. Casel9 volt az, aki a múlt században a szó eredetére, használatára és jelentésére ráirányította a liturgikusok figyelmét, s megtanított bennünket arra, hogy ennek a két szónak a tartalmát a liturgikus szövegekben nem lehet a „titok" fogalmával visszaadni.10 Az sem elegendő, ha a szót csak szűkebb értelemben az Egyház megszentelő tevékenységét hordozó hét szentségre értjük. Keresztény értelemben misztériumnak nevezhető minden olyan természetfölötti valóság, amely látható módon is jelenvalóvá lesz számunkra. A liturgia a kultikus misztériumok közé sorolható. O. Casel egyik meghatározása szerint, amely lényegileg megegyezik a II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciójának „meghatározásával", „a liturgia ...Krisztus és az Egyház misztériuma."11 b) A szó jelentése és liturgikus használata A misztérium szó a görög miiéin igéből származik. Pontos jelentését homály fedi; általában jelenti valaminek a bezárását, becsukását, jelentheti valaminek az elrejtését és eltitkolását is. Már az ószövetség görög fordításaiban is megjelenik.12 A biblián kívül, hellenisztikus környezetben gyakran használták a misztérium-vallások, de nyilvánvalóan teljesen más értelemben, mint a Biblia. Ezekben a vallásokban a misztérium olyan titkot, titkos vallási tanítást, vallási szertartást jelentett, amelyeken csak a beavatottak vehettek részt. A szinoptikusok csak egy alkalommal használják a mystérion szót (Mk 4, 11). A misztérium szó újszövetségi értelmezésének mélységeit Szent Pál levelei tárják fel előttünk.13 Nála a misztérium szó már Isten egész üdvözítő tervét jelenti, amely Krisztusban lett nyilvánvalóvá számunkra (Ef 3,8-12). Az egyházatyák a misztérium szót ugyanabban az értelemben használták, mint a Szentírás, de még nem egészen egyértelmű ennek a szónak a jelentése. A Szentíráshoz hasonlóan a misztérium szót a Krisztusesemény egészén kívül (1 Tim 3,16), annak egyes mozzanataira is szívesen használták, így például Antióchiai Szent Ignác Jézus életével kapcsolatban három misztériumról beszél.14 Elippolütosz különösképpen is kiemeli a megtestesülés misztérium jellegét15, Cyprianus szerint pedig „az üdvösség misztériuma Krisztus keresztje".16 Több értelemben használják tehát a misztérium szót, az üdvtörténet legkülönbözőbb eseményeit jelölik vele, de nem is annyira az egyes mozzanatok és események jelölésére használják 9 Vö. CASEL, O., Das christliche Kultmysterium, Regensburg 1935; CSANÁD, B., Misztérium és megújulás (Egyetemi jegyzet), Budapest 1970, 76.83. 10 Már a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformját irányító bizottság (Consilium) egyik instrukciója emlékezteti a liturgikus szövegek fordítóit erre a nehézségre (vö. De interpretatione textuum liturgicorum, 1969. 01. 25,18/b, Kaczynski, 1217): „ Ainsi du mot „mysterium" une traduction moderne serait inexacte..." Az instrukció a helyes megértés végett definiálja a mysterium szó keresztény tartalmát: „la réalité surnatu- relle qui es communique dans un signe sensible" (u.o.). 11 CASEL, O., Das christliche Kultmysterium, 59. 12 Vö. BORNKAMM, G., müszterion, in ThWNT 4, 809-832; a szó szentségtani jelentőségéről: FINKEN- ZELLER, J., Die Lehre von den Sakramenten im allgemeinen (=HDG IV/la), Freiburg 1981. 13 lásd részletesen: PENNA, R., II „mystérion" paolino, Paidea, Brescia 1978. 14 Az Efezusiakhoz írt levélben: „eme világ fejedelme elől rejtve maradt Mária szüzessége, az O anyasága és hasonlóképpen az Úr halála; három nagy misztérium, mely az Isten csendjében ment végbe." (19,1) 15 Hippolütosz, Contra Noét., c.4. 16 Cyprianus, Epist. 77, 328. 146
