Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: Vocabularium eucharisticum az évközi idő könyörgéseiben
olyan fogalmak, amelyekben az Eucharisztia mint liturgikus cselekmény áll előttünk (eucharistia, frequentatio, officium), és vannak olyanok, amelyek éppen erre a szempontra nem utalnak (commixtio, perceptio, susceptio). Az Eucharisztia eseményjellegére utal a commercium szó, az esemény eredményére, ill. gyümölcsére a corpus, a corpus et sanguis szavak; A communio, participatio fogalmak is liturgikus ünneplésre utalnak, de inkább az abból való részesedés gondolatát állítják előtérbe. A pignus (zálog) szó az Eucharisztia eszkatológikus jellege szempontjából fontos szakkifejezés. A liturgia az Eucharisztia vételének kegyelmi hatását sokféle módon is kifejezi. Néhány esetben egyszerűen a sancta szóval. Szokatlan ugyan, de az euchológia a legkülönbözőbb szavakat (delicia, divinum, remedium, res, salutare) is fel tudja használni arra, hogy az Eucharisztia üdvös- ségi hatásaira utaljon. Egészen különböző értelemben is használja a liturgia a donum és a munus szavakat, ahogyan azt a későbbi elemzéseinkben is látni fogjuk. Sokkal könnyebb magyarázni a virtus és az operatio fogalmakat. Az előbbi inkább az Isten tevékenységére, az utóbbi pedig az ember liturgikus tevékenységére utal. Még a könyörgésekben szereplő igéket is lehet és érdemes csoportosítani. A postcommuniók elemzésénél láthatjuk6, hogy vannak olyan igék, amelyek az Eucharisztia táplálék jellegére utalnak, vannak olyanok igék, amelyek az Eucharisztia megújító hatását emelik ki, és vannak olyanok, amelyek az Eucharisztia megünneplésében résztvevők szerepéről tanúskodnak. Ezek az eucharisztikus vonatkozású szavak a legkülönfélébb összefüggésekben szerepelnek, és gyakran jelzőkkel együtt, amelyek segítenek megérteni (pl. caelestis, divinus, sanctus) egy-egy főnévnek a tartalmát, hiszen egyik-másik szónak önmagában nem lenne eucharisztikus értelme. A fogalmak eucharisztikus jellegére utalnak gyakran a könyörgésekben ott lévő, alárendelt mellékmondatok. Ilyenek például a felajánló könyörgésben ismételten előforduló: quod offerimus vagy az áldozás utáni könyörgésben a quod de sancto altari tuo accepimus kifejezések. Az említett szavak különféle szerepben és mondatösszefüggésben (pl. kijelentés vagy kérés) fordulnak elő. A mondatok sok esetben csak a szóban forgó liturgikus tevékenységre utalnak, de legtöbbször teológiai mondanivalót is hordoznak magukban, vagyis az Egyház eucharisztikus hitét tanítják. Annak megállapítására, hogy egy adott esetben, egy konkrét szövegösszefüggésben találunk e teológiai szempontból fontos kijelentést, az irodalmi-nyelvi elemzés törvényszerűségeit is figyelembe kell vennünk. Nyilvánvaló, hogy az analízis közben nem tekinthetünk el attól az előzetes tudástól, amelyet az Egyház liturgikus-teológiai hagyományából ismertünk meg. 6 Vö. DOLHAI L., Az Eucharisztia az évk. idő áldozás utáni könyörgéseiben, in Teológia 36 (2002.1-2) 11-27. 144
