Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Religion - Metaphysik(kritik) -
sebb szakirodalom felhasználásával a Vanyó professzor úr eddigi szaktudomá- szentírás-értelmezés első nagy korszaké- nyos munkássága előtt is. ba, egyúttal tisztelgés a magyar patrisztikának kiemelkedő alakja, a hatvan éves Kránitz Mihály Religion -Metaphysik(kritik) Theologie im Kontext dér Moderne/Postmoderne. Herausgegeben von Markus Knapp und Theo Kobusch. Theologische Bibliothek Töpelmann Bd. 112. Walter de Gruyter. Berlin - New York. 2001. A kötet az azonos címen 1999. október 4-7-ig a bohumi Ruhr Egyetemen tartott tudományos összejövetel előadásainak szövegét tartalmazza. A résztvevők katolikus és evangélikus teológusok, filozófusok, pszichológusok, szociológusok. Egy recenzió kereteit meghaladná, ha minden előadást részletesen ismertetnénk. Ezért ezen a helyen csak néhány előadó nevét és főbb gondolatát emeljük ki. Mindjárt az első előadás Johann Baptist Metz: Isten és az idő. Teológia és metafizika a modern határán (Gott und Zeit. Theologe und Metaphysik an den Grenzen der Moderne). Az ismert Rahner - tanítvány, münste- ri fundamentál -teológus abból indul ki, hogy Isten üzenete a bibliai hagyományban mindig a konkrétan meghatározott kor konkrétan meghatározott emberéhez szól. A „modern - posztmodern" ember jellemzője a fájdalmakra és szenvedésekre reagáló anamnétikus ész (anamnetische Vernunft-15.p.). Franz Xavér Kaufmann: Ontapaszta- lás, folyamatos reflexió és vallás (Selbst- erfahrung, Dauerreflexion und Religion). A bielefeldi szociológus különbséget tesz a vallás és a teológia között, valamint az evangélikus és a katolikus teológia között, amennyiben az előbbiben a vallás minőségileg kötődik a szubjektumhoz, míg az utóbbi egy egyértelmű egyházfogalmat feltételez. Kaufmann véleménye szerint az utópisztikus evilági reményekben a társadalom csalódott. Úgy tűnik az egészen helyi jellegű haladás nem nagyobb, mint azok a kihívások, amelyeket ez a haladás magával hoz (97.p.). Véleménye szerint a vallás a vallás nem egyéb, mint a szubjektum folyamatos reflexiójának egy sajátságos aktusa, amellyel az adott helyzetre reagál. Friedo Ricken S.J. a müncheni jezsuita Berchmannskolleg professzora A vallásos hit mint erény (Dér religiose Glaube als Tugend) címen tartott előadást. Mondandóját Aquinói Szent Tamás Arisztotelész - recepciójára építi, hangsúlyozva, hogy a vallás nem más, mint hit, a hit pedig isteni erény és mint ilyen nem származhat a metafizikai érvelésből, ami azonban nem zárja ki, a kettő kölcsönös megtermékenyítő kapcsolatát. Előadása végén Pascal és Newmann gondolatai segítségével világítja meg az elmondottakat (141.köv.). Edmund Runggaldier S.J. az innsbrucki egyetem professzora A metafizikai szubsztancia - fogalom jelentése a vallás szempontjából (Dér metaphysische Subs- tanzbegriff in seiner Bedeutung für die Religion) című előadásában nem szándékozik „társulni azoknak kórusához, akik a metafizika hattyúdalát éneklik" (145.p.), hanem Wittgensteinből kiindulva Arisztotelészre építve rámutat, hogy a kategóriák mindig a dolgok (Sachverhalte) kategóriái, 124
