Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Pászka, a régi és az új exodus ünnepe
A megoldás a naptárrendszerben rejlik, miszerint Jézus korában kétféle naptárt használtak. Papi nap kalendárium Szinoptikus evangéliumok szerint Hivatalos hold naptár János evangélium szerint Niszán 14 Kedd Előkészületi nap Pászka lakoma, a húsvéti bárány leölése Jézus utolsó vacsorája Niszán 15 Szerda A pászka ünnepe Niszán 12 szerda Ni szán 16 Csütörtök Niszán 13 csütörtök Niszán 17 Péntek Jézus halála Niszán 14 péntek Előkészületi nap Pászka lakoma, a húsvéti bárány leölése Jézus halála Niszán 18 szombat Sabbat Niszán 15 szombat Sabbat A pászka ünnepe A zsidók hivatalos naptára a synedrion által kontrollált holdnaptár volt, melyben egy év 354 napból állt, és az ünnepnapok a hét különböző napjaira estek. Ezt alkalmazza a János evangélium. A másik időszámítás, a papi napkalendárium, mely szerint az év napjainak száma 365 nap, és a luneáris kalendáriummal ellentétben az ünnepek minden évben a hét ugyanazon napjára estek, de sohasem szombatra. Jézus a szinoptikusok szerint a pászkalakomát nem a hivatalos holdnaptár szerint, hanem a papi napkalendárium szerint ünnepli, így a pászkalakomát keddi napon fogyasztja el tanítványaival, azaz Niszán 14-én.70 Mind a négy evangélium tanúsága szerint tehát Jézus pénteki napon halt meg, csak a szinoptikusok elbeszélései alapján nem egymás követő napon történt a húsvéti vacsora és Jézus keresztre feszítése.71 3.2. A pászka leírása a szinoptikus evangéliumok és Szent Pál szerint A pászkalakoma részletes leírását nem találjuk meg az Újszövetség irataiban, hiszen az elbeszélések keletkezésekor ezt mindenki ismerte.72 A szinoptikus elbeszélések73 és az első Korintusi levél arról számolnak be, ami a szokásos zsidó lakomától eltért. A három evangéliumi rész és a korintusi beszámoló hagyománytörténetileg két külön típushoz tartozik. A kétféle elbeszélés az 1 Kor 11,23-25, amely egy kis eltéréssel megtalálható Lk 22,15-20-ban; illetve a márki leírás Mk 14,22-25, amely lényegében 70 Vö.: BŐSEN, Willibard, Dér letzte Tag des Jesus von Nazaret. Was ivírklich geschah. Herder, Freiburg-Basel- Wien, 19942, 75.77. 71 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az evangélium írói nem krónikás történetírók, így nem a naprakészség jellemzi az elbeszélések menetét. Mindez történetkritikai szempontból érdekes adat, nem pedig az passió elbeszélésének szinkron exegézise szempontjából. 72 Lásd: STUHLMACHER, Peter, Jesus von Nazareth — Christus des Glaubens, Calwer, Stuttgart, 1988, 71. 73 János evangéliumában az utolsó vacsora nem volt pászkalakoma; és a vacsora középpontjában a lábmosás jelenete ál! (Jn 13,1-30). 110
