Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)

2002 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Pászka, a régi és az új exodus ünnepe

A pászkaünnephez feláldozott báránynak hibátlannak, hímnek és egyesztendősnek kellett lennie (Ex 12,5), melyben csontot nem törhettek. Az ókori világ vallásaiban a bá­rány számított az áldozati állatnak.12 A tűzön sült pászkabárányhoz fogyasztották a kovásztalan kenyér mellett - ami a mai napig a beduinok eledele - a keserű salátát, a puszták növényét, ami kissé ízletessé tette a igénytelen, szerény étkezést.13 1.1.2.2. A kovásztalan kenyerek ünnepe Az árpaaratás, az aratási idő kezdetekor ülték a kovásztalan kenyerek ünnepét, ak­kor, amikor a sarló az első vágást végzi a gabonán (Deut 16,9). Hét napon át ették a mazzoth-ot, a kovász nélküli készült kenyeret, amit az új magból készítettek. Ez egy új kezdet volt. JHWH előtt nem állhatták üres kézzel (Ex 23,15; 34,20), így a zsenge, az el­ső termés karakterét elnyerte az ünnep. Igazából az első termés ünnepének a hetek ün­nepe (savuot) felelt meg. A kovásztalan kenyerek ünnepe ehhez a kezdetet jelentette. A mazzoth és a savuot keretet adott az aratás idejének. A földművesek ünnepét az izraeliták Kánaán elfoglalása után kezdték megülni, így valószínűleg ezt a hagyományt a kánaániaktól vették át, majd izraelita karaktert kapott. Ez az ünnep mindig egy hétig tartott, sabbattól sabbatig.14 A két legrégibb vallási naptár a kovásztalan kenyerek ünnepét említi (Ex 23,15; 34,18), de a pászkáról nem beszél.15 1.1.23. A két ünnep összekapcsolása Az ősi jahvista szövegből is világosan kiderül, hogy már Mózes előtt16, az izraelita szemita törzsek két különböző ünnepet ültek meg tavasszal, a megújulás évszakában: az egyik a nomád pászkaünnep volt (peszach), amikor is az új bárányok születését ün­nepelték, és a fiatal állatok feláldozása jelentette számukra a hálaáldozatot; a másik ün­nep az agrár, kovásztalan kenyerek ünnepe, az új kenyéré (mazzoth). A Papi-írás (Lev 23,5-8; Num 28,26-25. vö. Num 9,1-14; Ex 12) két különálló, egymást követő ünnepről beszél, a pászkáról és a kovásztalan kenyerek ünnepéről. A Deuteronomium (Deut 16,1-8) már egy összekapcsolt ünnepről szól, mely Jozija király uralkodása alatt valósult meg.17 Jozija király deuteronomisztikus reformjának köszön­hetően beszüntette a pogány szokásokat, újdonságként szolgált, hogy királysága alatt újra megülik a pászkát - a Deut. 16,1-8 szerint18 - amit a Bírák kora óta nem ünnepel­12 Vö.: LURKER, M.: Wörterbuch dér Synibolik, Stuttgart, 1985,392. 13 Vö.: De VAUX, Roland, Das Alte Testament und seine Lebensordnung II., 347. 14 Lásd: De VAUX, Roland, Das Alte Testament und seine Lebensordnung II., 349. 15 A Ex 34,25-ben említés történik a pászkáról, de a zarándokünnepet naptárján kívül. 16 Mózes korában már ismert ünnepről van szó, erre utal a Ex 12.21. Lásd.: HAAG, Herbert, Vöm altén zum neuen Pascha, 44. 17 Már így ünnepelték a pászkát, habár ekkor a kovásztalan kenyerek ünnepéről még szó sincs (lásd: 2 Kir 23,21ff). 18 Lásd: CORNFELD, C, BOTTERWECK, G. ]., Die Bibéi und ihre Welt. Eme Enzyklopádie zűr Heiligen Schrift in zwei Bánden. Band A-J, Lübbe Verlag, Bergisch Gladbach, 1988,503. 103

Next

/
Thumbnails
Contents