Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A püspökökre vonatkozó egyházfegyelem patrisztikus gyökerei a 'Collectio Anselmi Lucensis'-ben

tó egyházatyáktól származó kánonok mennyisége (180 kánon) átlagosnak mondható, csak Chartes-i Ivó Decretum-a és a Decretum Gratiani használ fel nála nagyságrenddel több patrisztikus anyagot.9 A továbbiakban ezeket a szövegeket vizsgáljuk meg, a püspökökre vonatkozó egyházfegyelem tekintetében. Ez a fegyelmi anyag szétszórtan található meg a Collectio Anselmi Lucensis-ben. A gyűjtemény VI. könyve, amely 190 kánont ölel fel, kifejezetten ennek a témának van szentelve, de ezen a könyvön kívül is nagyszámú olyan kánont találunk, amely a püspökökre vonatkozó fegyelmet tartalmaz.10 Vizsgálatunkat nem terjesztjük ki a gyűjtemény első, a pápa hivatalával és a primátussal foglalkozó könyvére, mivel az véleményünk szerint önálló témát képez.

A fenti kritériumok alapján 16 kánont tudunk azonosítani. Ebből 6 kánon származik Szent Jeromostól,11 5 Szent Ágostontól,12 3 Szent Cyprianustól13 és végül egy-egy Caesa- reai Euszebiusztól14 és Origenésztől.15 Ez a statisztika azért is reprezentatív, mivel nagyon jól mutatja, hogy mely nyugati atyák szövegrészletei a leginkább használatosak a gregoriánus reform idején, illetve kiknek a teológiai, azon belül is elsősorban ekklezio- lógiai álláspontja befolyásolta főképpen a reform teológiai irányvonalát: Szent Jeromos, Szent Ágoston és Szent Cyprianus. Sőt, ha egy pillantást vetünk a LXXIV titulos digesta gyűjteményre, ami a legfőbb forrása Luccai Szent Anzelm joggyűjteményének,16 megfigyelhető az a tendencia, hogy miként növekszik a patrisztikus anyag a gyűjteményekben. A LXXIV titulos nagyon kevés szöveget vesz át az egyházatyáktól, de például használja Cyprianus Liber de catholicae ecclesiae unitate című művét 5 kánon erejéig.17 Ez nem véletlen, hiszen az Egyház egysége, illetve a pápai primátus különösen is hangsúlyos területe volt a gregoriánus reformnak. Ebből viszont érthetővé válik, hogy miért nem találjuk meg az Anzelm által felhasznált patrisztikus anyagot más, a Collectio összeállításához felhasznált korábbi gyűjteményben. Természetesen itt sem szabad sommás következtetést levonni, hiszen a Decretum Burchardi Wormatiensis patrisztikus eredetre visszamenő kánonjainak száma egyharmadával több (247 kánon), mint az anzelmi gyűjteményé,18 ezen belül is kiemelkedő a Szent Ágostontól átvett idézetek száma.19 Az

9 Chartes-i Ivó Decretum-a 755, a Decretum Gratiani pedig 1200 patrisztikus kánont tartalmaz. MUNIER, Ch., Les sources, 30-40. vö. REYNOLDS, R.E., „Basil and the Early Medieval Latin Canonical Collections" in FEDWICK, EJ. (ed.), Basil of Caesarea. Christian, Humanist, Ascetic (A Sixteen-Hundredth Anniversary Symposium) II, Toronto 1981. 513-532. különösen 513-514.

10 A püspökökre vonatkozó egyházfegyelemről részletesen vö. SZUROMI Sz., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok az 'Anselmi Collectio Canonum '-ban (Doktori tézis a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében), Budapest 1999.

11 Ans. 6.136; Ans. 7. 78,112,113,114,115.

Ans. 6. 27,135,145,177; Ans. 9. 49.

w Ans. 6. 56,57; Ans. 8. 27.

11 Ans. 6.174.

is Ans. 6.188.

16 FUHRMANN, H., „Über den Reformgeist der 74-Titel Sammlung" in Festschrift für Hermann Heimpel (Veröffentlichen des Max-Planck-Institut für Geschichte 36), II. Göttingen 197Í. 1101-1120.Kiadása: GILCHRIST, J.T. (ed.), Diuersorum patrum sententie sine Collectio in LXXIV titulos digesta, Cittä del Vaticano 1973.

17 A LXXIV titulos gyűjtemény mindössze 6 patrisztikus kánont tartalmaz, a pápa eredtű patrisztikus anyagot leszámítva. Szent Cipriánusztól 5 (cc. 18, 19, 20, 207, 208), Torinói Maximustól pedig egy szövegrészletet tartalmaz 72. homiliájából (c. 23).

i« REYNOLDS, R.E., „Basil", 512-513.

'9 Összesen 75 kánonban használja Burchard Szent Ágoston műveit, vö. MIGNE, J.E (ed.), Patrologia cursus completus, series latina, Paris 1844-1864. (továbbiakban: PL), 140. coll. 537-1058.

84