Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Beran Ferenc: Munka és munkanélküliség
telesség jellege került előtérbe. A protestáns teológia szerint mivel a munka Isten parancsa, ezért a munka nem az emberi kibontakozás vagy a társadalmi fejlődés eszköze, hanem értékét önmagában hordozza. A munkának ez a felfogása nem vetett számot a munka társadalmi hatásával. A legutóbbi időkben a munka antropológiai és szociális hatásai kerültek előtérbe. Ezek szerint a munka az emberi kreativitásnak a kifejeződése, amelyen keresztül az ember gazdagabbá tudja tenni azt a társadalmat, amelyben él.8 Bár korunkban a munkának nem a szolgai, hanem az alkotó, kreatív jellegét hangsúlyozzák ki, és a megtermelt javak bősége lehetővé is teszi, hogy az ember ne végezzen megalázó, szolgai munkát, mégis vannak a mai világban olyan jelenségek, amelyek a munka méltóságát veszélyeztetik. Az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a munka könnyen a tőke eszközévé válhat. A mai gazdaságban fontos szerepet játszik a tőke, mert nagy hatással van a munka mennyiségére és minőségére. Ez azt a látszatot eredményezheti, hogy a munka alá van rendelve a tőkének, vagy másképpen kifejezve, a munka alanya nemcsak az ember, hanem a tőke is. Ezzel szemben az Egyház kihangsúlyozza, hogy a munka alanya csak az ember lehet. A tőke mint az anyagi javak, vagy termelési javak összessége csak eszköz az ember kezében. Ebből az következik, hogy nem a munka van alávetve a tőkének, hanem a tőke van alávetve a munkának.9 Ezzel az Egyház a szentírás és a szenthagyomány alapján nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy a munka az istenképiség jele, amelyet nem csorbíthatnak meg az ember munkája során létrejött termelési javak, eszközök. Munkanélküliség - az istenképiség csorbulása? A Szentírás nagyon keveset beszél a munkanélküliségről. Az Ószövetségben inkább a fáradságos munkáról (Tér 3,18) és az emberhez méltatlan munkákról hallhatunk, mint például az egyiptomi kényszermunkáról (Kiv 1,8-14), a rabszolgamunkáról (Sir 33,25- 29) és a fölművesek kizsákmányolásáról (Ám 5,11). A teremtéstörténet a betevő falatért végzett és a lelket kimerítő munkát a bűn következményének tartja, amely azonban nem azonosítható az alkotó munka közbeni küzdelemmel és fáradozással.10 jézus is csak a szőlőmunkásokról szóló példabeszédében szól olyan munkásokról, akiket csak egy órára fogadtak fel (Mt 20,9), de ez a példabeszéd sem az Ő szerencsétlen helyzetéről, hanem a Gazda nagyvonalúságáról szól.11 A munkanélküliség korunk sajátos problémája, mivel a gépesítés magas foka lecsökkenti a kétkezi munka keresletét. Az 1996-os évben végzett országos statisztikai felmérések szerint, amelyet a 15-74 évesek körében végeztek, a munkanélküliek száma 400100 fő, amely a gazdaságilag aktív állampolgároknak (4 344 800) a 9,2%-a. A statisztikai adtok azt is mutatják, a munkanélküliség a korcsoportok szerint egyenlőtlenül oszlik el. A 20-24 éves korcsoportnál magas a munkanélküliség aránya (12,4%), a „közép8 L. CASATI, 11 kvoro: aspetti teologici e pastorali, in Lavoro un bene di tutti, un bene per tutti, EDB, Bologna 1994. 31k. 9 II. JÁNOS PÁL pápa, Laborem exercens, 51 in Az Egyház társadalmi tanítása, Szent István Társulat, Budapest 387.,Karl-Heinz Peschke, Gazdaság keresztény szemmel, ÖLI, Budapest 19. 10 ALSZEGHY Z., A kezdetek teológiája in Teológiai vázlatok IV, Szent István Társulat, Budapest 1983. 71. 11 W. GRUNDMANN, Das Evangelium nach Mattheus, Theologische Handkommentar zum Neuen Testament 1, Evangelische Verlagsanstalt, Berlin 1981. 475. 7
