Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében
sunk a pátriárkák vallásához. Azok az elemek, amelyek erre az Izrael előtti vallásra engednek következtetni, valójában a Józija reform előtti izraelita vallás pluralisztikus formáit tükrözik59. További kutatások a pátriárkái történetek magyarázatára Az elmúlt két évtizedben a pátriárkái történetekkel több nagyobb monográfia foglalkozott, amelyekből a historicitás szempontját figyelembe véve az alábbiakat említjük. E. Blum terjedelmes monográfiájában60 R. Rendtorff hagyománytörténeti megállapításait61 alkalmazza a pátriárkái elbeszélésekre, amelyeknek irodalmi kialakulását kutatja a legkisebb egységektől a jelenlegi kánoni formáig. A folyamat szerinte a kora királyság idején kezdődik62, sőt egyes hagyományelemek az állam előtti időbe mennek vissza63. Elutasítja viszont a pátriárkái hagyomány Izrael előtti hagyománytörténetének lehetőségét. Nem mutatható ki a Genezis Izrael orientált elbeszélései mögött egy ősibb, préizraelita hagyományréteg létezése, ezért annak sincs lehetősége, hogy eljussunk az „atyák korába". Ezzel kizárja A. Alt a pátriárkák vallásáról felállított tételét (a Genezis elbeszélésének van egy ősi rétege, amely a 2. évezred nomád nemzetségeinek vallását tükrözné), és C. Westermann családtörténetekre vonatkozó megállapítását (a Genezis elbeszéléseinek van egy ősi rétege, amely az Izrael előtt kor világát, a család kizárólagos távlatát, a pátriárkái kort képviselné)64. E. Blum elfogadja ugyan, hogy a Genesis elbeszéléseiben kifejezésre jut Izrael kezdeteire, a még nem letelepedett csoportokra való történeti emlékezés, de elutasítja, hogy a jelenlegi szövegből bármiféle módon eljuthatnánk Izrael történetének kezdeteihez65. M. Köckert monográfiája66 a pátriárkák vallásával, az „atyák Istene" néven (A. Alt) közismert vallástípussal foglalkozik, és ebben is különösen a pátriákáknak adott, az utódokra és a hazára adott isteni ígéretekre fordítja figyelmét. Munkája A. Alt és követői tézisének kritikája, amelyből itt az alábbi megállapításait érdemes megemlíteni. A Genezis pátriárkákról szóló szövegei viszonylag későiek, személy szerint keletkezési idejüket a Kr. e. 7. és 6. századra helyezi. Ez azt jelenti, hogy a szövegeket nagy időtáv választja el a kutatók által feltételezett pátriárkái kortól. M. Köckert kétségesnek tartja, hogy hátterükben szájhagyomány állna, és a hangsúlyt elsősorban annak az irodalmi folyamatnak kutatására helyezi, amely jelenlegi kánoni formájukban csapódott le67. A Genezis szövegeiben több elemet állapítottak meg, amelyeket megkülönböztetetten a pátriárkák valláshoz tartozónak tekintettek, és elválasztották őket a JHWH-vallás gyakorlatától. Olyan elemekről van szó, amelyeket egy nomád természetű vallásgyakorlat formáinak tekintettek, és arra az időszakra utalnak, amikor még az izraelita törzsek nem 5^ VAN SETERS, ]., The Religion of the Patriarchs in Genesis, Bib 61 (1980) 220-233. old. 60 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, WMANT 57, Neukirchen-Vluyn 1984. A könyv bővebb ismertetését lásd RÓZSA, H., Az Ószövetség keletkezése /., Budapest 19953,122-124. old. 61 RENDTORFF, R., tézisének bővebb ismertetését lásd RÓZSA H., Az Ószövetség keletkezése 1., Budapest 19952,117-122. old. 62 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 27.202-203.505, 22. lábjegyzet. 63 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 188.198. köv. 483. köv. old. 64 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 491-504. old. 65 BLUM, E., Die Komposition der Vätergeschichte, 504. old. 66 KÖCKERT, M., Vätergott und Väterverheissungen. Eine Auseinandersetzung mit Albert Alt und seinen Erben, FRLANT 141, Göttingen 1988 67 Főként az egyes pátriárkái szövegek elemzéseknél mutatja ki a szerző a késői keletkezést KÖCKERT, M., Vätergott und Väterverheissungen, 164-299. old. 77
