Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében
amorita csoportról, és annak az egész ókori Keletre kiterjedő, egy világosan körülhatárolható viszonylag rövid periódusra kiterjedő vándorlásáról, hanem több egymástól független csoport több évszázadon át tartó folyamatos mozgásáról, s közös bennük csupán az azonos névvel történő megjelölés. Joggal mondható az is, hogy az amorita megjelölés nem etnikumot fejez ki, hanem szociológiai társadalmi vonatkozású. A perifériák lakossága áramlott a letelepedett vidékekre. Nemcsak Ur környékén, hanem egész Dél-Mezopo- támiában megjelennek és ott letelepednek. Nem beszélhetünk arról, hogy déli irányból vándoroltak volna észak felé. Eszak-Mezopotámia nyugatszemitái nem délről, hanem a szír-arab sivatag peremvidékéről árasztották el a térséget. Arra sincs bizonyíték, hogy ezek a népek Mezopotámiából vándoroltak Palesztinába48. A Hárán környékén legeltető csoportok nem „protobenjaminiták", hanem nyugatszemita csoportok, amelyeket Mari város adminisztrációja nevezett el „déli törzseknek", megkülönböztetésül az északi csoportoktól49. Az átokszövegek sem adnak világos képet a félnomádok megjelenéséről és letelepedésről, hanem arról tanúskodnak, hogy Egyiptom ellenségeit a 20. és 19. században a nagyobb települések körül lokalizálták. Bennszülött nyugatszemita csoportokról van szó, vagy olyan nyugatszemitákról, akiket legkorábbi nyelvi csoportként különböztetnek meg a szövegek. A felsorolt helységnevek alapján arra lehet következtetni, hogy már hosszabb ideje tartózkodnak ott egy korábbi periódusból, s nincs bizonyíték arra, hogy bevándorlók lennének50. Az 3mu megnevezés több egyiptomi szövegben megtalálható, de azonosítása problémás az amurru névvel, minthogy használata szélesebb körű, és csak a XII. dinasztia idejétől alkalmazzák Palesztina-Szíria népeire. Az 3mu névvel jelölt csoportok nem Palesztinából jöttek, hanem bennszülötteknek tűnnek, Egyiptom keleti határánál a Sinai és a Delta közti sivatagos vidéken, vagy a Vörös-tenger és Délkelet-Arábia közti területen. Nincs bizonyíték a Delta vidék nyugatszemita inváziójáról51. A középbronzkorszak I.-ből származó régészeti leletek azt mutatják, hogy ez a kor az ex- tenzív agrikultúra időszaka, nagyobb, de szegényes településekkel, nincs törés az anyagi kultúra megelőző állapotához képest. Az anyagi kultúra szegényebb, de nyoma sincs nomád gazdasági kultúrának. Bennszülött kultúra, az import nagy hiányával. Mindent összegezve Th. L. Thompson szerint nem tartható olyan álláspont, amely a pátriárkák útját az amorita vándorlással köti össze és annak alapján értelmezi azt. 2° A pátriárkák kora meghatározásának másik lehetősége a Kr. e. 15. és 14. század, az ún. „Amarna korszak", amely valószínűbbé teszi a pátriárkái hagyomány átadásának lehetőségét (lecsökkenti az időtávot az esemény és írásbeli rögzítése között). Ezen túlmenően több megbízható bizonyítékra is támaszkodik. E korszakra vonatkozóan C. Gordon és E. A. Speiser állított fel a bizonyítékokat, mindenekelőtt a Nuzi jogi szövegekre támaszkodva. Eszerint a bibliai szövegek ill. a bennük leírt szokások (pl. házassági, örökösödési, adopciós szokások) és a Nuzi táblákról ismert jogszokások közös hagyományból merítenek. E. A. Speiser szerint a Nuzi jogszokások csak a Kr. e. 15. századra érvényesek, későbbi korra lehetetlen kiterjeszteni érvényüket. 48 THOMPSON, Th. L, The Historicity of the Patriarchal Narratives, 67-88. old. 49 THOMPSON, Th. L., The Historicity of the Patriarchal Narratives, 52-66. old. 5° THOMPSON, Th. L, The Historicity of the Patriarchal Narratives, 89-117. old. 51 THOMPSON, Th. L., The Historicity of the Patriarchal Narratives, 118-143. old 73
