Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében
gos emlékei. C. Westermann megállapításaira itt nem térünk ki, minthogy azokat már a 70-es éveket megelőző kutatás ismertetésénél részletesebben bemutattuk. A Genezis elbeszélései történetiségének kérdése a 70-es évek közepétől napjainkig A pátriárkái történetek kutatásában és értelmezésében új szakasz következett a 70- es évek közepétől. Fordulatot hoztak a kutatások két tekintetben: egyrészt ismét felmerült a pátriárkák történetiségének és a velük foglalkozó elbeszélések történeti értékének elutasítása ill. kételye, másrészt a Pentateuchus-kutatásban egyre inkább polgárjogot kaptak azok a magyarázatok, amelyek a Pentateuchus-elbeszélés viszonylag késői (fogság körüli) eredetét vallják, tagadva az írásbeliséget megelőző bármiféle ősibb szájhagyomány létének bizonyíthatóságát. Ez azt jelenti, hogy a mózesi könyvek későn keletkeztek, s így anyaguk, tehát a pátriárkái történeteké sem nyújt hiteles emlékezést mindarról, amit elbeszélnek. A historicitás kérdésében kialakult elutasító álláspontot mindmáig meghatározóan két alapvető munka képviseli: Th. L. Thompson: The Historicity of the Patriarchal Narratives, BZAW 133, Berlin/New York 1974, és J. Van Seters: Abraham in History and Tradition, New Haven/London 197544. Th. L. Thompson és /. Van Seters egymástól függetlenül a régészeti adatok és a Kr. e. 2. évezredre vonatkozó történeti ismeretek, továbbá a bibliai elbeszélések természetének kiértékelése alapján a pátriárkái történetek történetiségével kapcsolatban majdnem egy időben ugyanazon témákban, hasonló módszerrel, azonos következtetésre jutott: a Genezis elbeszélései nem a Kr. e. 2. évezred, az íin. pátriárkái kor, viszonyait tükrözik, hanem a Kr. e. 1. évezred ismert körülményeinek felelnek meg. A pátriárkái hagyomány ősisége nem igazolható. Főként /. Van Seters törekszik kimutatni, hogy a Genezis elbeszélései mögött nem áll préliterális hagyomány, azaz szájhagyomány. Ezért szerinte téves minden feltevés, amely a Genezis elbeszéléseit ősi szájhagyományból, a prémonarchikus időből eredezteti. Ez azt is jelenti, hogy a forma- ill. hagyománytörténeti módszer nem alkalmas a Pentateuchus, tehát a pátriárkái történetek eredetének és kialakulásának magyarázatára sem. A továbbiakban azért térünk ki két szerző eredményeinek részletesebb ismertetésére, mert ők foglalják össze a legátfo- góbban a pátriárkái hagyomány historicitásával kapcsolatos összes ellenérvet, és napjainkig hivatkoznak megállapításaikra. A két monográfia hatása magyarázza a jelenlegi biblikus kutatás kételyét, de legalábbis tartózkodását a történetiség vonatkozásában. Th. L. Thompson. Th. L. Thompson művében, részleteiben felméri a régészet eredményeit, amelyek érvként szolgálnak arra, hogy ókorból ismert jelenségekkel a Gén 12-50 históriai értékét 44 A két szerző monográfiájának alapos és mértékadó kritikáját lásd DE PURY, A., RB (1978) 589-618. old.- A Th. L. Thompson és J. Van Seters munkája körül kialakult vitát lásd még THOMPSON, Th. L. The Background of the Patriarchs: A Reply to William Dever and Malcolm Clark, JSOT 9 (1978) 2-43: The Pentateuch, J. W. Rogerson, szerk., Sheffield 1996, 33-74. old.; A New Attempt to Date the Patriarchal Narratives, JAOS 98 (1978) 76-87. old.; Conflict Themes in the Jacob Narratives, Semeia 15 (1979) 5-26 old.;- WARNER, S. M„ The Patriarchs and Extra-Biblical Sources, JSOT 2 (1977) 50-61. old.; MILLER, M. J., The Patriarchs and Extra-Biblical Sources: A Response, JSOT 2 (1977) 62-66. old.; - LUKE, J. T., Abraham and the Iron Age: Reflections on the Nero Patriarchal Studies, JSOT 4 (1977) 35-47. old. 71
