Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A vallási pluralizmus
tú modell (különböző utak középpontja Isten).42 Knitter nézeteiben megjelennek Helmut Richard Niebuhr (1894-1962) kategóriái Krisztus és a kultúra vonatkozásában: Krisztus a vallásokkal szemben, a vallásokban, a vallások felett és a vallásokkal.43 Más alkalommal Knitter egyéb felosztást követ: Egyház-központú exkluzivizmus; Egyházközpontú inkluzivizmus, vagy konstitutív Krisztus-központúság; normatív Krisztusközpontúság, vagy Krisztus a vallások fölött; dialektikus Isten-központúság, vagy Istenben a különböző vallások partnerek. Hans Kiing (1928-) szintén kidolgozott négy alapvető megjelölést a vallások felosztásában: egyetlen vallás sem igaz; csak egyetlen vallás igaz; minden vallás igaz; egyetlen vallás igaz és a többi ennek igazságából részesedik.44 Ide kapcsolódik napjainkban Jacques Dupuis S.J. (1923-) vallási pluralizmusa, aki a római Gregoriana Egyetem professzora. Dupuis 1948-1984 között Indiában élt, ahol 25 éven át teológiát tanított. Talán az ott átélt tapasztalatai is arra indították, hogy a nagy vallási hagyományokban lehetőséget lásson a Szentlélek működésére, és az Egyház egyetemes feladata mellett a vallások önállóságát is megfogalmazza a személyes üdvözülés szempontjából.45 A Hittani Kongregáció 2001. február 26-án közzétett „Notifica- tio"-jában elmarasztalta a jezsuita professzort, aki azonban a Kongregáció nyolcpontos előterjesztését aláírta, elfogadva ezzel az egyházi tanítást, melynek lényegét a Dominus Iesus nyilatkozat tartalmazza Krisztus egyetlenségéről és egyetemességéről.46 b) A vallási pluralizmus kritikája Ezek az eltérő meglátások legtöbbször a vélemények, s nem pedig az igazság kérdése szintjén jelennek meg.47 Döntő különbség van az „üdvösségben való lét" és az „igazságban való lét között". Ha az igazságot elhagyjuk azért, hogy a vallások teológiájában nagyobb teret engedjünk a vallások üdvözítő tevékenységének, akkor a keresztény tanítás mellett az igazságot is feláldozzuk.48 49 E tekintetben a Dominus Iesus (2000) határozottan kiáll az igazság érvényesítése mellett: „E felfogás gyökereit olyan filozófiai, illetve teológiai előzményekben kell keresnünk, melyek megakadályozzák a kinyilatkoztatott igazság megértését és elfogadását (4)." A nyilatkozat szerint elterjedt nézet, hogy az isteni igazság felfoghatatlan. A relativista felfogás szerint pedig, ami igaz az egyiknek, 42 Vö. KNITTER, E, No Other Name? A critical Survey of Christian Attitude towards the World Religion, Orbis Books, Maryknoli-New York 1985. Lásd még: COBB, J. B., Transforming Christianity and the World n Way beyond Absolutism and Relativism, Orbis Books, Maryknoll-New York 1999. 43 NIEBUHR, H. R., Christ and Culture, Harper and Row, New York 1951. 44 KÜNG, H., What is True Religion? Towards an Ecumenical Criteriology in Toward a Universal Theology of Religion, (szerk. L. Swidler), Orbis Books, Maryknoll-New York 1985, 231-125. 45 J. Dupuis legfontosabb művei: Jésus-Christ ä la rencontre des religions, Desclée, Paris 1989; Universality del Cristianesimo. In dialogo con Jacques Dupuis, San Paolo, Cinisello Balsamo 1996; Vers une théologie chrétien- ne du pluralisms religieux, Cerf, Paris, 1997. 46 WALDENFELS, H., Jacques Dupuis - Theologie unterwegs, in Stimmen der Zeit, 2001/4, 217-218. 47 A nevesebb szerzők mellett felsorakoznak a tanítványok: Race, A., Christians and Religious Pluralism. Patterns in the Christian Theology of Religions, SCM Press, London 1983; Pierris, A., Parier du Fils de Dien dans les cultures non chrétiennes, in Jésus est-il le Fils de Dien? (szerk. E. Schillebeeckx-J. B. Metz), Concilium 173 (1982/3), 107-115; COWARD, H, G., Pluralism in the World Religions: a short Introduction, One- world, Oxford 2000. 48 A kereszténység és a vallások, 13, Római dokumentumok VIII., SZU) Budapest 1998,12. 49 HITTANI KONGREGÁCIÓ, Dominus Iesus nyilatkozat, 4, in Római dokumentumok, SZÍT, Budapest 2000, 9-10. 52
