Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Paskai László: A magyar egyház és a magyar millennium
tatásával az embereket fel akarta szabadítani az isteni, vagy a természettörvények megkötöttségeitől, hogy helyébe az emberek által hozott törvények kerüljenek. Célja volt az az igény, hogy a vallás vonuljon vissza a sekrestyébe; de ha mégis szót kap a közéletben, azt tekintse nagylelkű engedménynek. Hasonlóképpen az ifjúság oktatásában nincs szükség az egyházi iskolára, azokat meg kell szüntetni; de ha egy-egy iskola mégis működési lehetőséget kap, tekintse a vallásos közösség hasonlóképpen nagylelkű kedvezménynek. A laikus állam eszménye úgy jelent meg, mint a társadalmi fejlődés eredménye, pedig az egyéni és a közösségi élet értelmezésében visszafejlődést jelentett, mert összezsugorította, ezzel együtt leértékelte az egyéni és a társadalmi életet a transzcendencia elvetése miatt. Ennek szomorú eredményeit a XX. században bőségesen megtapasztalhattuk, amikor kétféle vallásellenes ideológiával ránkkényszerített államforma omlott össze, óriási anyagi és erkölcsi kárt hagyva maga mögött. Ezért ma sem lehet a közösség javát szolgáló felfogásnak tekinteni a szabadosságnak kedvező laikus állam modelljét. 3. A millenniumi évben sokféle formában emlékezünk a keresztéiay magyar államiság kezdetére, amelynek nemzeti szimbóluma a korona. A koronához gazdag eszmei tartalom kapcsolódik, amely független az államformától: jelképezi a magyar múltunkat, történelmünket, kultúránkat, eredményeinket és szenvedéseinket, nemzeti önazonosságunkat. Magyar népünk lelkében mélyen él ez az eszmeiség. Mint nemzeti ereklyét méltán nevezi „szent koroná"-nak. Amióta visszakerült hazánkba, oly sokan tekintették meg, lelki megilletődöttséggel, szinte templomi csendben és áhítatban. A millennium évében ünnepélyes keretek közt nyert elhelyezést a parlamentben, kifejezve, hogy nem múzeumi tárgynak, hanem nemzeti ereklyének tekintjük, és erősítse a közösségért való felelősség tudatát mindazokban, akik a parlamentben irányítják nemzetünk sorsát. A mi környezetünkben is vannak a laikus állam felfogásának képviselői, akik a koronázás évfordulóját, és magát a szent koronát a királyság államformájával kapcsolják össze, és ezért elhatárolják magukat a millennium megünneplésétől, a szent korona tiszteletétől. Emellett, sajnos hiányos történelmi ismeretekkel nőtt fel egy nemzedék, a nemzeti önazonosság elsorvasztott tudatával. A millenniumi ünnepségek és a szent korona tiszteletének háttérbe szorítása a nemzeti önazonosság és a nemzeti öntudat a kikapcsolását eredményezi. Általános tapasztalat, hogy csak a múlt értékeinek a megbecsülésével lehet a jelenben egészséges jövőt építeni. A millenniumi esztendő különböző értékes rendezvényeivel éppen azt szolgálja, hogy a múlt értékeit ismét megbecsüljük, magunkévá tegyük, és erre épülhessen fel a magyar jövő. A millenniumi év alapvető üzenete, hogy az állami és a társadalmi élet - függetlenül a meglévő államformától - stabil alapját a keresztény értékrendben találhatja meg. Népünknek megvan az az előnye, hogy amikor államiságunk kezdetére tekintünk, kikerülhetetlen a keresztény magyar államiság eszményével találkozunk. A millenniumi év sokféle rendezvénye erre az eszményre irányítja az egész ország figyelmét, segíti annak a tudatosítását, hogy a közélet formálásához a keresztény erkölcsi értékek nélkülözhetetlenül szükségesek. Adja Isten, hogy az idei millenniumi esztendő segítse a magyar állampolgárokat és vezetőiket a keresztény magyar államiság eszményének az értékelésében, a közélet keresztény szellemiségű szolgálatával a jövő eredményes építésében. 4