Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Paskai László: A magyar egyház és a magyar millennium

tatásával az embereket fel akarta szabadítani az isteni, vagy a természettörvények meg­kötöttségeitől, hogy helyébe az emberek által hozott törvények kerüljenek. Célja volt az az igény, hogy a vallás vonuljon vissza a sekrestyébe; de ha mégis szót kap a közélet­ben, azt tekintse nagylelkű engedménynek. Hasonlóképpen az ifjúság oktatásában nincs szükség az egyházi iskolára, azokat meg kell szüntetni; de ha egy-egy iskola még­is működési lehetőséget kap, tekintse a vallásos közösség hasonlóképpen nagylelkű kedvezménynek. A laikus állam eszménye úgy jelent meg, mint a társadalmi fejlődés eredménye, pe­dig az egyéni és a közösségi élet értelmezésében visszafejlődést jelentett, mert összezsu­gorította, ezzel együtt leértékelte az egyéni és a társadalmi életet a transzcendencia elve­tése miatt. Ennek szomorú eredményeit a XX. században bőségesen megtapasztalhattuk, amikor kétféle vallásellenes ideológiával ránkkényszerített államforma omlott össze, óri­ási anyagi és erkölcsi kárt hagyva maga mögött. Ezért ma sem lehet a közösség javát szol­gáló felfogásnak tekinteni a szabadosságnak kedvező laikus állam modelljét. 3. A millenniumi évben sokféle formában emlékezünk a keresztéiay magyar állami­ság kezdetére, amelynek nemzeti szimbóluma a korona. A koronához gazdag eszmei tartalom kapcsolódik, amely független az államformától: jelképezi a magyar múltunkat, történelmünket, kultúránkat, eredményeinket és szenvedéseinket, nemzeti önazonos­ságunkat. Magyar népünk lelkében mélyen él ez az eszmeiség. Mint nemzeti ereklyét méltán nevezi „szent koroná"-nak. Amióta visszakerült hazánkba, oly sokan tekintették meg, lelki megilletődöttséggel, szinte templomi csendben és áhítatban. A millennium évében ünnepélyes keretek közt nyert elhelyezést a parlamentben, kifejezve, hogy nem múzeumi tárgynak, hanem nemzeti ereklyének tekintjük, és erősítse a közösségért va­ló felelősség tudatát mindazokban, akik a parlamentben irányítják nemzetünk sorsát. A mi környezetünkben is vannak a laikus állam felfogásának képviselői, akik a ko­ronázás évfordulóját, és magát a szent koronát a királyság államformájával kapcsolják össze, és ezért elhatárolják magukat a millennium megünneplésétől, a szent korona tiszteletétől. Emellett, sajnos hiányos történelmi ismeretekkel nőtt fel egy nemzedék, a nemzeti önazonosság elsorvasztott tudatával. A millenniumi ünnepségek és a szent ko­rona tiszteletének háttérbe szorítása a nemzeti önazonosság és a nemzeti öntudat a ki­kapcsolását eredményezi. Általános tapasztalat, hogy csak a múlt értékeinek a megbe­csülésével lehet a jelenben egészséges jövőt építeni. A millenniumi esztendő különbö­ző értékes rendezvényeivel éppen azt szolgálja, hogy a múlt értékeit ismét megbecsül­jük, magunkévá tegyük, és erre épülhessen fel a magyar jövő. A millenniumi év alapvető üzenete, hogy az állami és a társadalmi élet - függetlenül a meglévő államformától - stabil alapját a keresztény értékrendben találhatja meg. Né­pünknek megvan az az előnye, hogy amikor államiságunk kezdetére tekintünk, kike­rülhetetlen a keresztény magyar államiság eszményével találkozunk. A millenniumi év sokféle rendezvénye erre az eszményre irányítja az egész ország figyelmét, segíti annak a tudatosítását, hogy a közélet formálásához a keresztény erkölcsi értékek nélkülözhe­tetlenül szükségesek. Adja Isten, hogy az idei millenniumi esztendő segítse a magyar állampolgárokat és vezetőiket a keresztény magyar államiság eszményének az értékelésében, a közélet ke­resztény szellemiségű szolgálatával a jövő eredményes építésében. 4

Next

/
Thumbnails
Contents