Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia és a bűnbocsánat szentsége
ben, a bűn elleni küzdelem látható egyházi jele és eszköze által. Az Eucharisztia szentségi jelének megfelelően Isten jelenlétét és működését emeli ki, aki Krisztus húsvéti áldozata által, ami az Egyházban jelenvalóvá válik, megbocsát, megszabadít a bűntől és kiengesztel magával minden embert. Ehhez, az Istennel és emberekkel megújuló kommu- nióhoz, feltétlenül hozzátartozik az, hogy a kiengesztelődött ember szükségképpen vállalja a bűn elleni küzdelmet. A bűnbánat szentsége szentségi jelének természete szerint a bűnbánó keresztény ember tevékenységét: a megtérésre és a bűn elleni elköteleződésre való készségét hangsúlyozza ki. Ez a magatartás találkozik a megbocsátás és a kiengeszte- lődés ajándékával, amit az Atya Jézus Krisztus által, az egyház közösségében, a húsvéti áldozat erejében ajánl fel nekünk. A két szentséget tehát nem elkülönülten, hanem együtt, sőt az egyházi élet egészében kell tekintenünk, hiszen a szentségek szerves egészet alkotnak, bár minden szentségnek megvan a sajátos szerepe. Krisztus mindkét szentséget az Egyházra bízta, tehát az Egyháznak megvan a joga, sőt kötelessége, hogy a közöttük fennálló kapcsolatot pontosan meghatározza. A legfőbb egyházi törvény: a „salus animarum" (a lelkek üdve) ezt kívánja. 23
