Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Vanyó László: Üdvtörténet, egyháztörténet, politikai teológia
rint élt, és az ilyenek - legyenek azok Szókratész, Hérakleitosz, vagy bármely más fi- lozófus-keresztények63. ״Nekem pedig, és mindazoknak, akik mindenben helyesen gondolkodó keresztények, az a meggyőződésünk, hogy a test feltámad, és ezer észtén- deig az újjáépült, díszes és tágas Jeruzsálemben leszünk; Izajás, Ezekiel meg más pró- féták is így tartották."64 Jusztinosz a ״helyesen gondolkodó keresztények" felfogásaként ismeri az ezeréves birodalom eszméjét. A Jelenések könyve 20,4-6-ra hivatkozott, János apostolra és az ószövetségi prófétákra. A zsidó Tryphon megkérdi tőle, hogy valóban hisznek-e Jeru- zsálem újjáépítésében és az ezer éves birodalomban, amire Jusztinosz igenlő feleletet ad, de hozzáteszi, hogy sokan nem osztják ezt a felfogást. Ezeket nem tartotta eretne- keknek, hanem tiszta és vallásos embereknek, de ezen a ponton a millennaristáknak van igazuk. Jusztinosz a millenniumról és nem a hatezer esztendőről beszélt! A mii- lenniumba vetett hitet sem Jusztinosz, sem Papiasz nem tekinti nélkülözhetetlennek az üdvösséghez. Római Szent Kelemennél inkább csak a feltámadás bizonyosságáról és annak közeli voltáról olvashatunk65. A millenniumnak nincs nyoma sem Szent Ignác leveleiben, sem Szent Polikárpnál, sem a Didakhéban. ״Népemnek napjai a fák életének napjaihoz lesznek hasonlók" (íz 65,22), mondta Izajás. Jusztinosz szerint itt a paradicsomi fáról van szó, ami a messiási millennium bizonyítéka. Ádám bűnbeesése napján meghalt, és 930 évet élt, ami azt jelenti, hogy bűn nélkül egy évezredet kapott adományként, amit a megváltottak vissza fognak kapni az idők végén66. Ez a zsidó apokrifekből ismert eszme67, amely a kis-ázsiai prés- bit erek révén jutott el Jusztinoszhoz. Papiasz is képviselte ezt a tradíciót68. Ugyaneze- két a nézeteket fejtegette Irenaeus is69. A ״hisztoria" az apologetika fontos eszköze lett, melynek segítségével mutatták ki a keresztények ősiségét a pogány görögökkel vagy rómaiakkal szemben, akik a ״teg- napiságot" vetették a keresztények szemére. A görög bölcselet primátusa is kérdésessé vált ebben a szemléleti keretben. De nem- csak a bölcselet történetét, hanem az emberiség egész kultúrtörténetét illesztették bib- liai horizontba: Tér 6. a bukott angyalok története!70 Ez lett a pogányság eredetének magyarázata. Az antiquitas érvének alátámasztását szolgálták az összehasonlító kro- nológiai táblák71. Irenaeus szerint ״ahány nap alatt jött létre a világ, annyi évezred alatt is teljesedik be", ״ezért mindenképpen irracionálisak azok, akik nem várják a növekedés idejét"72. Az egyházatya a Barnabás-levél és Jusztinosz felfogása közötti helyet foglalta el. Időnként megihlette a Szent Páltól ismert négyes felosztás is73. Arra hajlik, hogy minΜ 1 Ápol 46,3. Óí 8, 100. old. M JUSZTINOSZ, Párbeszéd, 80,5. Óí 8,239. old. *5 1 Kelemen-levél 23-29. Óí 3,120-123. old. 66 Párbeszéd 81,1-3. Óí 8,240. old. 67 Jubileumok könyve 4,29. «» Frgm. 1,2 11,11-12. Óí 3,207 és 210. old. AH Y33,3 kk. 7° ATHÉNAGORASZ, Kérvény, 24, Óí, 8,291-92. old. 71 Ad Autol. 11,31 kk.; JUSZTINOSZ, Óí 8, 488 old kk.; 512 old. kk. A kronológia az antiquitas és el- sőség kimutatásának eszköze. Diogenész Laertiosz (De viti philosophorum, Prooim.) is érzékenyen reagált a ״philoszophia barbariké" ősiségének eszméjére. 71 AH y28,3; AH 1y38,4. 73 AH IV,25,1. 72
