Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Rózsa Huba: Az Emberfia-hagyomány az Ószövetségben és az apokaliptikus irodalomban
népek... elé tárja gonosz cselekedeteiket ...38. ...megsemmisíti őket a Tör- vény által, amely tűzhöz hasonlít. 39. És ha te láttad, hogy ő egy másik, békés tömeget hívott és magához gyűjtötte, 40. ez a tíz törzs, amely fog- ságba került....és egy más országba vitettett... 46. Ott laktak ők az utol- só időig... 47. ...Ezértláttál te egy békében összegyűlt sokaságot. 48. Ezek azok, akik népedből megmaradtak... 49. Amikor ő (a Férfi) az összegyűlt népek tömegét elpusztítja, a megmaradt népet védelmezni fogja... (4. Ezd 13,25-50) 51. Akkor ezt mondtam: Uralkodó, Úr, mutasd meg nekem, miért lát- tam, hogy az a Férfi a tenger szívéből kiemelkedett. O ezt mondta nekem: 52. Miként senki sem kutathatja és tudhatja azt, ami a tenger mélyén van, úgy senki a földön nem láthatja az én Fiamat, vagy azokat, akik ve- le együtt vannak, ez csak az ő napjának idején történik. 53. Ez annak a látomásnak a magyarázata, amelyet láttál..." (4. Ezd 13,51-53)56 Az értelmező szakaszban (4, Ezd 13,25-50) megváltozik a terminológia. A látó- másban használt ״Ember" megnevezést az értelmező magyarázat a ״Férfi" (a latin szövegben: vir) szóval helyettesíti (4. Ezd 13,25.32.51), sőt a ״Fiam" (a latin szír és szöveg szerint: filius meus; arabl szövege szerint: Szolgám: παίς,־דבע) megnevezést is használja (4. Ezd 13,32.37.52). Feltehetően azért, mert ezek a nevek talán jobban meg- felelnek a szerző azon szándékának, hogy az ״Férfi" alakját a Messiás vonásaival ru- házzá fel, amint ez a törekvés már a látomás leírásában is megfigyelhetcí. A 4. Ezdrás könyve az 5. víziójában (4. Ezd 10,60-12,50) a Messiás alakja az Em- berfiáéhoz hasonul és apokaliptikus vonásokat ölt. Akárcsak az Emberfiáról (4. Ezd 13,25.51 köv.) a Messiásról is állíttatik az idők végéig rejtett létezés, amikor fellépésé- vei beteljesíti a számára fenntartott küldetést: ״Ez a Fölkent56 57, akit a Magasságbeli a napok végéig megőrzött, aki Dávid magvából ered és el fog jönni58" (4. Ezd 12,32). A Messiásnak két fontos szerepköre lesz: a végidőbeli ítélkezés bírája a gonosz erőkön, és az Izrael feletti tartós uralom (4. Ezd 12,32-34). Az értelmező szakasz szerint most mindkét szerepkört a ״Férfi" alakjára viszi át (4. Ezd 13,37-38.40-49), de a látomás- ban az ítélkezés bírói jellege helyett inkább a teofánikus jellegű bűntető megsemmisí- tés hangsúlyozott (4. Ezd 13,10-11), az Izrael feletti tartós uralom pedig nincs feldől- gozva a látomásban, helyette csak az üdvösségre jutottak sokaságáról van szó (4. Ezd 13,13a). A látomás értelmezésében a szerző a végidőbeli eseményekben Isten cselekvő el- sőbbségét hangsúlyozza. Ezért a ״tenger szívéből kiemelkedő Férfi" mint Isten eszkö- ze fog cselekedni, azaz Isten ״általa" akarja ״teremtést megváltani" (4. Ezd 13,26), máshol pedig Isten megváltó akaratát emeli ki: ״íme napok jönnek, amikor a Magas- ságbeli megváltani akarja azokat, akik a földön vannak" (4. Ezd 13,29b). Ennek kö- vetkezménye az, hogy a népek feletti ítélkezésben a most ״az én Fiam"-nak nevezett 56 A magyar szöveg SCHREINER, J., Das 4. Bucii Esra, kritikai kiadásában található német nyelvű sző- vég fordítása, 393-399 old.-7י SCHREINER, J., Das 4. Buck Esra, 391 oldalon lásd a 32a lábjegyzetet. 58 SCHREINER, J., Das 4. Bucii Esra, 391 oldalon lásd a 32b lábjegyzetet. 53
