Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 1-2. szám - Rózsa Huba: Az Emberfia-hagyomány az Ószövetségben és az apokaliptikus irodalomban
Mint az idézett leírásából kitűnik, az ítélet az istenellenes hatalmakat megfosztja uralmuktól, és Isten a negyedik hatalom megsemmisítése után a uralmat az ״ember- fiához hasonlónak" adja át (13. v.). A látomás magyarázatában (15-27. v.) feltárul a világtörténelem titka: a négy vad- állat négy királyságot jelent, amelyek közül gonoszságban kitűnik a tíz szarvéi negye- dik vadállat. A szarvak között kiemelkedő kis szarv istentelenségének bemutatására - a IV Antiokhosz Epifanész vallásüldözésére emlékeztető vonásokkal - különös figyel- met szentel a magyarázat. Az istenellenes hatalmak ítéletben részesülnek, és ezután Is- ten a ״Fölséges szentjeinek" (18.21.22.25. v.) ill. ״Fölséges szentjeinek népének" (27. v.) adja át az uralmat. Két kifejezés jelöli meg tehát azokat, akik átveszik az örök ural- mat, és jelentésük, azaz ״az emberfiához hasonlóival azonosításuk, összefügg a Dán 7. fejezete egységének ill. összetettségének kérdésével. A könyv Kr. e. 164-167 között, IV. Antiokhosz Epifanész vallásüldözésének és a makkabeusi felkelés kitörésének idején nyerte el jelenlegi formáját, amelynek kétségte- len előtörténete van16. Ma általánosan elfogadott, hogy a 7. fejezet nem eredeti egy- ség, hanem fokozatosan nyerte el kánoni formáját17. Szövegének kialakulására nézve 6 7 6י Dániel könyvének keletkezésére vonatkozóan bővebben lásd RÓZSA H., Ószövetség keletkezése II., Budapest 19962, 429-444 old., közelebbről 431-437 old. 7י A Dán 7. fejezetének kutatástörténetét 1980 -ig összefoglalóan lásd KOCH, K., Das Bucii Danid, Darmstadt 1980, 55-77, főként 69-71 old. A Dán 7. fejezetének összetettségét viszonylag hamar föl- fedezték a kutatók, és megpróbálták a szöveg kialakulásának rekonstrukcióját. Támpontokat első- sorban az IV Antiokhosz Epifanész vallásüldözésére, a ״kis szarvra" való utalásokban kerestek. Ezért egy ún. szarv-feldolgozásról beszélnek (7,8.11a.20apb.24b), amelyek beillesztése több Szeleukida ki- rály uralmát feltételezi, de még a templom megszentségtflenítése előtt történt (így GINSBERG, H.L., The Composition of the Book of Daniel VT 4 (1948) 246-27 old.). Más kutatók egy sokkal mélyebb szarv-feldolgozást feltételeznek, amely valamennyi 10 szarvra történő utalást utólagos beillesztés- nek tekinti. HÖLSCHER, G. szerint ez a következő verseket öleli fel: 7,7b.8.11a. és 20-22.24 (25?) (Die Entstehung des Buches Dániel, ThStKr 92 (1919).113-138 old.). Az alapréteg csak a negyedik, rossznak tekintett görög-makedón világbirodalomról és annak rövidesen a Fölséges Szentjei által be- következő leváltásáról tud, de a vallásüldözésről nem. Az alapréteg keletkezése a Kr. e. III. századra tehető. A szarv-feldolgozásnak itt vázolt formája szerint az utólagos feldolgozás a Szeleukidák és Ptolemaioszok, Palesztina birtoklásáért egymás ellenében folytatott harcát is feltételezi. G. HÖLSCHER megállapításai a következőkben meghatározóak maradtak, amelyeket M. NOTH részben megerősített és kiegészített, részben pedig tovább vezetett (Zűr !Composition des Buches Dániel, ThStKr 98/99 (1926) 143-163, old.: Gesammelte Studien zum Altén Testament, Bd 2. (ThB 39) München 1969, 11-28, közelebbről 11-21.25-28 old.). Az egész könyv szerkezetének elemzésén be- lül a 7. fejezetben három réteget állapít meg. Az első az alapréteg (I.), amely Nagy Sándor korában keletkezett, nem eszkatologikus jellegű. A negyedik birodalom a makedón-görög, amelynek pusztu- lását hirdeti: l-7aba.llb. Ebbe az alaprétegbe dolgoztak be egy kiegészítő réteget (II.). Ez IV Antio- khosz Epifanész idején keletkezett, de még azelőtt, hogy a király fegyveres erőszakkal kényszerítette volna a hellenizálást (mindenesetre 168 előtt). Jellemzője, hogy az állat-látomást a kis szarvra = Antiokhosz Epifánészre való utalásokkal bővítették: 7bp.8.15.(16).17.19.20.23.24. 25aa.26b. Egy további kiegészítő réteg (III.) a makkabeusi időben keletkezett, az erőszakos hellenizálás idején: 9.10.11a.l2.13.14.18.21.2ap.b.26a.27. Ez megmutatkozik a kis szarvra való utalások bővítéseiben, valamint az Ősöreg és az Emberfia-látomással való bővítésben. M. NOTH óta általánosnak mond- ható a kutatók körében az a törekvés, hogy a Dániel 7. fejezetében megkülönböztessenek egy alap- réteget, amely korábbi mint IV Antokhosz Epifanész erőszakos hellenizáló politikája, és kiegészíté- seket, melyek IV Antokhosz Epifanész erőszakos hellenizáló politikájára utalnak. Az egyes kutatók megállapításai részben megegyeznek, de a részletekben sokszor eltérnek egymástól (lásd pl. HAAG, H., Art.״n7N־ p baen-'adam" ThWAT I. (1973) 682-689 kol.). WEIMAR, P (Dániel 7. Eine Texanalysc: FS. A. Vögtle. Jesus und der Menschensohn, R. Pesch-R. Schanckenburg szerk., Freiburg i.Bg. 1975, 11-36 old.) szerint a Dániel 7. redakcionális egység, amely több ősibb hagyományelem egybedolgo39
