Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet forrásai és szerkezete
Teológia 2000. 3-4. szám RÓZSA HUBA A bibliai őstörténet forrásai és szerkezete A bibliai őstörténet (Gén 1-11) teológiailag a bibliai hagyomány egyik legjelentő- sebb egysége, amelynek különleges súlyt ad az, hogy Izrael évszázadokon át Istennel megélt üdvtörténeti tapasztalata csapódott le benne. Ennek fényében keres választ a világ, az ember és a népek eredetére. Amikor a kezdetet vizsgálja egyben világértelme- zést is nyújt, amelyben feltárja az ember helyzetét a világban. Meghatározza Isten és a világ, Isten és az ember s végül a népek egymáshoz való viszonyát. Ugyanakkor az őstörténet szorosan kapcsolódik a pátriárkák történetéhez, azt be- vezeti és magyarázza. A pátriárkákat az egyetemes üdvtörténet szintjére emeli, és mindaz, ami velük történik, visszautal a kezdetben történt eseményekre. Tágakban vé- ve a bibliai őstörténet az egész Pentateuchus-elbeszélés bevezetője, s az atyákkal egy- ségben egyúttal Izrael népének kiválasztását és üdvtörténeti helyzetét indokolja. A bibliai őstörténet értelmezését meghatározza az a tény, hogy miben ragadjuk meg kánoni formájának legfőbb irodalmi és teológiai sajátosságait. Ide tartoznak a követ- kező kérdések: az őstörténet terjedelme a Genezis könyvének szövegében és a pátriár- kák történetével való összefüggése, a kánoni forma kialakulása ill. az alapjául szolgá- ló források létének feltárása, és az őstörténet struktúrája. AZ ŐSTÖRTÉNET IRODALMI ELEMEI ÉS TERJEDELME A bibliai őstörténet jelenlegi ún. kánoni formájában önálló irodalmi és teológiai ősz- szefüggés, de megállapíthatók benne azok a részegységek, amelyekből az őstörténet létrejött és meghatározzák szerkezetét. Ezek a következők: a világ teremtése (Gén 1,1- 2,4a); a paradicsom-elbeszélés az ember teremtéséről és bűnbeeséséről (Gén 2,4b- 3,24); Káin és Ábel (4,1-16); a kainiták nemzetségtáblája (Gén 4,17-24); töredék a szetiták nemzetségtáblájából (Gén 4,24-25); a ősatyák nemzetségtáblája Ádámtól No- éig (Gén 5,1-32); az istenfiak házassága (Gén 6,1-4); a vízözön és a szövetség Noéval (Gén 6,5-9,17); Noé és fiai (Gén 9,18-29); a népek táblája (10,1-32); a bábeli torony (Gén 11,1-9); Szem nemzetségtáblája Ábrahámig (Gén 11,10-26). Kiegészítésül hozzá kell fűzni, hogy az őstörténet terjedelme, mint látni fogjuk, vitatott a kutatók köré- ben. A részegységek felsorolásánál azt az általánosan elfogadott nézetet vettük alapul, hogy a kezdetek leírása a Gén 1-11 fejezetekre terjed ki. Ezért azokat az egységeket is megneveztük, amelyek hovatartozásának kérdésében a vélemények megoszlanak. 171
