Teológia - Hittudományi Folyóirat 34. (2000)
2000 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Az első évezred nyugat-európai keresztény filozófiája
Ezek a kérdések és a körülöttük támadt viták meghatározólag hatottak az utókor- ra: a Π. században kiújult eukarisztikus vitákra, predesztinációs kérdésre, dialektiku- sok és antidialektikusok vitájára. Hatásukat a reformáció korán át (predesztináció: Kálvin; eukarisztia: Luther Zwingli; kegyelem - szabad akarat: Luther, Kálvin, Bau- ner - Molina, Jansen; dialektika - ratio: I. Vatikáni. Zsinat) napjainkig éreztetik. A né- zetek és álláspontok bármennyire eltérőek, éppen az állandó vitatémák kényszerítették találkozásra (hiszen a szembesítés mindig találkozás) a vitatkozókat. Hosszmetszet Miután ismertettük az első évezred keresztény filozófiájának néhány általános jel- legzetességét, térjünk át az egyes szerzők és műveik rövid bemutatására. Már a korai középkort megelőzően léteztek ״szerzetes közösségek", amelyeknek éle- téhez hozzá tartozott a ״lectio" - felolvasás. Ennek anyaga nem volt egységes. Cassiodorus (490-583) könyvtárat létesít és megszerkeszti az ״Institutio divinarum et saecularium artium"-ot (az első rész a Biblia tanulmányozásával foglalkozik, a má- sodik a szabad művészeteket tartalmazza)20. A szent és a profán itt még egymás mel- lett állnak, de ez már abba az irányba mutat, hogy a profán tudományok módszere alkalmazható és alkalmazást is nyer a szent szövegek tanulmányozásánál, hittételek megvitatásánál. Martianus Capella (Kr. u. 5. sz.) részben versben, részben prózában írt enciklopédikus művet: De nuptiis Mercurii et Philologiae (Merkúr és Filológia menyeg- zőjéről). Az allegória értelme: egy üzenetet csak nyelvismeret segítségével érthetünk meg. Ez a mű a 9. és Ί0. századi karoling megújhodás alapvető ״tankönyve" lett21. Sevillai Izidor püspök22 (5 70-636) Etymologiae c. húsz könyvből álló művének indít- tatása: ha egy szó jelentésével és annak eredetével tisztában vagyunk, jobban megért- jük a szó által jelölt dolgot is. A karoling reneszánsz23 Nagy Károly (uraik. 800-804), aki műveltségben is fel akarta venni a versenyt Bi- zánccal, udvari iskolát rendezett be, az ún. ״schola palatinát24״. Az udvari tanítókat angliai, írországi majd később olaszországi apátságokból hívta meg. Nagy Károly ta- nítója és a schola palatina legkiválóbb vezetője Alkuin volt. Vö. Überweg II. '138.0. - Corpus Christianorum 96-98.kötet (Fürnhoff 1958-73) 21 Nem volt keresztény. A De nuptiis 400/439-ből származik Überweg II. 135.0. kiadás: Eisenhardt 1866. 22 ״A legtanultabb spanyol egyházi író" PL 81-84. 21 Vö. ARNOLD ANGENENDT: Das Frühmittelalter (2)1995. Stuttgart főleg 306. köv 24 Vö. PIERRE RICHÉ: Die Karolinger (DTV) (2)1991. München. - Hubert Jedin: Handbuch III. 85-91.0. - nagy károly állítólag megkísérelte az írást is elsajátítani. Párnája alatt készenlétben állt írótábla és hártya, hogy álmatlan éjszakákon gyakorolja a betűvetést. Mivel azonban ezt későn kezdte, nem sokra vitte. (vö. Einhard: Vita Caroli Magni, cap. 25. /PL 97,50): Temptabat et scribere tabulasque et codicellos ad hoc in lecto sub cervicalibus circumferre solebat, ut, cum vacuum templis esset manum litteris effingendis adsuesceret: sed parum successit labor praeposterus ac sero incoatus. 149
