Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Vanyó László: A Szent Lélek mint személy és adomány
Teológia 1999. 1-2. szám VANYÓ LÁSZLÓ A Szent Lélek, mint személy és adomány 1. A szó és lélek antinómiája? ״A Lélekről" beszélni azért nehéz, mert személyként nem ״szemléletes", nincs lát- ható ״arca", ״látványosak" viszont adományai, amelyek ״megtapasztalhatővá" teszik. A Lélek személye bizonyos szentírási kijelentések alapján könnyen azonosítható az adományok összességével (donum datum). A ״tapasztalás" sokakat könnyen megigé- ző varázsszóvá vált, többnyire minden artikuláció nélkül, nehéz megállapítani, hogy mit fed ez a fogalom: ״tapasztalás". A ״tapasztalás" gyakorta a szubjektivizmus, az individualizmus jelszava. Ám a ״tapasztalás" és a ״tudomány" nem ugyanaz, hiszen amit a fizikai világban tapasztalunk, az igen messze áll a modern fizika egyáltalán nem ״szemléletes” egyenletekben leírt tételeitől. Valamelyest ez a viszony a jellemző a Lélek adományainak megtapasztalására és személyi valóságának állítására. A modern ״Lélek-tapasztalás" hívei gyakorta mint ״elfelejtett isteni személyről" beszéltek, akiről nem sokat értekezett a középkori és az azt követő teológia, amely inkább a teremtett kegyelem hatásait elemezte, nem annyira a Szent Lélek bennlakását az emberi lélek- ben. A Lélek és az Ige (Logosz) azonban igen szoros kapcsolatban van a Szentírásban, egyik a másikra utal. A ״Lélek-tapasztalással" kapcsolatban két kérdést kell feltennünk: 1. A Lélek-ta- pasztalás alapja az adományok, vagy a Szent Lélek személyi valósága? 2. Ez a Lélek- tapasztalás ekklesialis, azaz közösségi, vagy individuális tapasztalat-e, és a kettő ho- gyan viszonyul egymáshoz? A második kérdés magában foglalja azt a további kérdést is, hogy az egyéni Lélek-tapasztalás megítélése az Egyház egészének, vagy az egyén- nek az ügye-e. Empirizmusra hajló korunkban felfokozódott az igény a lelki tapasztalatra, de mint minden korban, amelyben az empirizmus és intellektualizmus polarizálódott, a polárisok között - furcsa módon- közvetítőként a szkepticizmus lépett fel. Az ossz- hang és az arányok, ha valahol, akkor ezen a területen szükségesek. Pontosan azért, mert vannak még teológiailag át nem vizsgált területek, mint: Hogyan hat a Szent Lé- lek a meg nem keresztekre, hogyan hat a keresztség után? Hogyan lesz a ״jelből" éle- tét alakító ״erő"? Nyilván másként hatott a katekumenre, és másként működött pl. a vértanúban. Azt is leszögezhetjük elöljáróban, hogy ma nincs olyan népszerű ága a teológiá- nak, mint éppen a ״pneumatologia", mert úgy tűnik, a ״Lélek" (Szellem) fogalma = 60
