Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Krisztológiai fenségcímek a szinoptikus evangéliumokban
A nyilvános működésről szóló részekben a fenségeim főleg az elbeszélő keretben és az összekötő mondatokban található, éspedig legtöbbször azokban az egyéni hagyó- mányból származó szövegekben, melyek elkötelezett keresztény életre buzdítanak. Jé- zus mint Úr várja el tanításának meghallgatását és megvalósítását (6,40; 10,39.41). Jézus mint Úr buzdít a kitartó imádságra (18,6), az anyagi javak helyes használaté- ra (16,8-9; 19,8) és a közösségen belüli megbízatások hűséges teljesítésére (12,42). Jé- zus mint Úr ösztönzi az őt megtagadó Pétert - s az egyház minden bűnös tagját - a bűnbánatra (22,61). Jézushoz mint Úrhoz kell fordulni a hit megerősítése céljából, úgy, ahogyan azt a 17,5 szerint az apostolok tették. Az Úr fenségeimnek tehát Luk- ácsnál is egyértelmű ekkléziológiai vonatkozása van.63 5. Összegzés Az evangéliumban előforduló fenségcímek közül a Messiás alkalmazásában mutat- kozik meg a legvilágosabban Lukács üdvtörténeti szemlélete. Jézus mint Messiás az ószövetségi ígéreteket teljesíti be, mégpedig életének mindegyik szakaszában: a szüle- tésekor (1,31-33; 2,11), a nyilvános működése folyamán (4,18), valamint a szenve- désében, halálában és feltámadásában (24,25-26.46). A messiásvolt dinamikus jellegű. Bár a születésétől fogva Messiás, kifejezett messiási tevékenységet - az íz 61,1-2 szel- lemében - csak a nyilvános működése során folytat, majd a szenvedés, feltámadás és mennybemenetel által örök és egyetemes messiási uralomra tesz szert. Ez alapján Jé- zus jeruzsáleml útja, amelyet Lukács oly erőteljesen kidomborít, a Messiás útjának ne- vezhető. Jeruzsálem az ״átmenet" (exodos; 9,31) helye, ahol a húsvéti események ál- tál Jézus ״Isten jobbjára" emeltetik (ApCsel 2,33), vagyis dicsőséggel és hatalommal teljes Messiássá válik. Ez azonban nemcsak személyes megdicsőülést jelent, hanem a hívők üdvösségre vezetését is (vö. ApCsel 5,31).64 Ezért érthető, hogy a Messiás fen- ségcímmel szorosan összefüggnek azok a megnevezések, amelyek Jézust Üdvözítő- ként mutatják be, s amelyek az ő küldetésének lényegét még nyilvánvalóbbá teszik. Mivel a messiási üdvösség mindenkinek szól, Jézus éppen azzal bizonyul Messiásnak, hogy mindenkihez odafordul, s különleges szeretetet tanúsít a társadalom megvetett- jei iránt. Míg a Messiás fenségeim dinamikus jellegű, addig az Isten Fia inkább statikus: az Istennel való bensőséges kapcsolatot jelöli, amely Jézus egész életére jellemző, s amely Lukácsnál is az Atyáról adott kinyilatkoztatás forrása (10,21-24). Az Istennel való kö63 A kürios fenségeimnek lukácsi használatához vö. DE LA POTTER1E, I., Le titre kürios appliqué a Jésus dans l’Evangile de Luc. Melanges Bibliques (Mélanges B. Rigaux), Gembloux, 1970, 117-146: GEORGE, Études, 237-255. 64 Az Apostolok Cselekedeteiben kétszer (3,15; 5,31) is szerepel Jézusra vonatkozólag az arkhégos _ megnevezés, amely összetett szó: arkhé (kezdet, eredet, fő) + agó (vezet). Németre az Anführer főnévvel szokás fordítani. Magyarul talán a ״vezér" szóval lehetne leginkább visszaadni a görög főnév sajátos értelmét, amely mind a főséget, mind a vezető tevékenységet magában foglalja. Különösen is érdekes az ApCsel 3,15-ben olvasható megfogalmazás: arkhégos tés zóés: életre vezető. Vö. MÜLLER, E G., Art. arkhégos, EWNT I, 392-394; SCHNACKENBURG, R., Die Person Jesu, 169. 34
