Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)
1999 / 1-2. szám - Kocsis Imre: Krisztológiai fenségcímek a szinoptikus evangéliumokban
2. Üdvözítő Az evangéliumok közül egyedül Lukácséban szerepel a sótér (szabadító, megmentő, üdvözítő) fenségeim, mégpedig a Jézus születéséről szóló elbeszélésben: ״Ma született nektek az Üdvözítő Dávid városában, ő a Messiás, az Úr" (2,11). A sótér a Szeptua- gintában gyakran Isten megnevezése, s a héber mósía' megfelelője. ״Valóban, rejtőző Isten vagy te, Izrael Istene, szabadító" (íz 45,15). ״Áldott vagy te, Izrael szabadítója" (IMak 4,30). A cím Jézusra alkalmazva azt jelzi, hogy benne nyilvánul meg Isten sza- badító hatalma. Az is megfontolandó, hogy a sótér szót a görög-hellenista világban is gyakran használták istenek, uralkodók és más jelentős személyek megnevezésére.52 A Priénében talált feliratban (Kr. u. 9) a sótér Augusztus császár címe.53 Mivel a szóban forgó fenségeim Lukács evangéliumában éppen Jézus születésének jelenetében olvas- ható (2,11), amelynek elején Augusztus császárra is utalás történik, érdekes társítási lehetőség adódik. Világossá válik, hogy a Dávid városában született gyermek az igazi Szabadító, s nem a világuralomra törekvő poliükai uralkodó. Bár a sótér (Üdvözítő) fenségeim az evangéliumban csak egyszer jelenik meg,54 az a gondolat, hogy Jézusban Isten szabadító hatalma van jelen, más hasonló tartalmú, azonos tőből származó szavakban is kifejezésre jut. Ilyenek: sózein, sótéria, sótérion.55 Zakariás hálaadó éneke így kezdődik: ״Áldott az Úr, Izrael Istene, mert meglátogatta és megváltotta népét. Az üdvösség szarvát felállította nekünk, szolgájának, Dávidnak házában" (1,68-69). Az ״üdvösség szarva" sajátosan sémi kifejezés. A szarv a Bibiiá- ban az erőt és a hatalmat jelképezi. Az ״üdvösség szarva" (keras sótérias) olyan ellen- állhatatlan erőre utal, amely az üdvösséget valósítja meg. A Dávid házára való utalás alapján nem kétséges, hogy az ״üdvösség szarva" a Messiást jelöli.56 Simeon hálaadó imájában ez olvasható: ״Bocsásd el, Uram, szolgádat, szavad sze- rint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készt- tettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek" (2,29-32). Ebben az imában az ״üdvösség" (to sótérion) gyakorlatilag Jézusnak mint Messiásnak a megnevezése. A Jézus által betöltendő küldetés, hogy ״világosság" le- gyen ״a pogányok megvilágosítására" a Deutero-Izajás által meghirdetett Úr Szolgá- ja küldetésének felel meg: ״Nézd a nemzetek világosságává tettelek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig" (íz 49,6).57 52 Vö. FOERSTER, W. - FOHRER, G., Art. sózó, sótéria, sótér, ThWNT VII, 966-1024; SCHELKLE, K. H., Art. sótér, EWNT III, 781-784; VOSS, G., Die Christologie der lukanischen Schriften in Grundzügen, Bruges, 1965, 45-60; CULMANN, O., Az Újszövetség krisztológiája, 222-229; SCHNACKENBURG, Die Person Jesu, 168. 53 A felirat tartalmához vö. LIPTAY - RÓZSA, Krisztus Jézus született, 156. 54 Az Apostolok Cselekedeteiben még kétszer szerepel a fenségeim: 5,31 és 13,23. 55 Az ״üdvösség"-gel kapcsolatos szavak lukácsi használatához vö. GEORGE, Études, 307-320; BO- VON, Luc le théologien, 255-284; 56 A legközelebbi párhuzam a Zsolt 18,3 (״üdvösségem szarva"), amely azonban Istenre vonatkozik. A ״szarv" szó a Messiásra vonatkozólag a Zsolt 132,17-ben, valamint a ״Tizennyolc áldás" imában jelenik meg. Vö. LIPTAY - RÓZSA, Krisztus Jézus született, 142-143; KOCSIST, Lukács evangéliuma, Budapest, 1995, 44. 57 Az egyetemes üdvösség gondolata jelenik meg a Keresztelő Jánost bemutató szakasz végén is. Érdekes, hogy Lukács Keresztelő Jánossal kapcsolatban nemcsak az íz 40,3 mondatát (״Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit") idézi, hanem annak folytatását (íz 40,4-5) is. Az idézet meg- hosszabbításának okát az utolsó mondat alapján értjük meg: ״...és minden ember meglátja az 31 =
