Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)

1999 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az Ankyrai Zsinat kánonja az első két esztergomi zsinaton

2. Ha megvizsgáljuk az I. és II. Esztergomi Zsinat határozatait, mindjárt szembe- tűnik számunkra az egyik kánon, amely nagyarányú rokonságot mutat a 314-es An- kyrai Zsinat XI. kánonjával.

Az említett kánon így hangzik:

״Desponsatas puellas et post ab aliis raptas, placuit eruit et eis reddi, quibus ante fuerant desponsatae, etiamsi eis a raptoribus vim illetam constiterit".6

Az I. Esztergomi Zsinat LV. kánonjának negyedik bekezdése ugyanebben a témá- ban így fogalmaz:

״Si quis sponsam rapuerit alterius, si illa non consensit, reddatur proprio sponso, Raptor vero, si nobilis est, composicionem canonicam faciat et sine spe coniugii peniteat; si non poterit composicionem dare, sine spe libertatis venundetur."7

Ennek a kánonnak egy rövidített formáját találjuk a II. Esztergomi Zsinaton:

״Ut si quis sponsam alterius rapuerit, sponso reddatur, raptor vero legibus subiaceat."8

Mint látjuk tartalom és szóhasználatbeli azonosság áll fenn az ókori kánon és a két XII. század eleji magyar kánon között. Viszont ha összehasonlítjuk az I. Esztergomi Zsinat LV. kánonját a II. Esztergomi Zsinat VI. kánonjával, akkor egyértelműen kitű- nik az egymástól való függésük, sőt az utóbbi kánon utal a korábbira.9

3. Szem előtt tartva az eddig felsoroltakat a kérdésünk az, hogy az I. Esztergomi Zsinat milyen forrásból vette át az Ancyrai Zsinat kánonját. Závodszky nyomán hoz- zá kell tennünk, hogy: 1, A korbeli zsinatok, melyek szövegeivel kapcsolatban állnak az 1100-as zsinatunk kánonjai ebben a témában nem intézkednek.10 * Illetve, hogy a környező országok korábbi (IX-X. sz.) zsinatai sem nyilatkoznak ebben a kérdésben.11 Azt a következtetést vonhatjuk tehát le, hogy a törvényhozó valamely joggyűjte- ményből vette át a kánon szövegét. Ezt alapvetően három joggyűjteményből tehette meg, amelyek használatban lehettek a korabeli Magyarországon. Ezek, mint ahogy azt már korábban említettük: a Collectio Dionysio-Hadriana, a Decretales Pseudo- Isidoriana, és a Decretum Burchardi. Az egyes gyűjtemények idevonatkozó kánonjai a következők:

6 MANSI, I.D., Sacrorum Conciliorum nova et amplissima collectio, Florentiae-Venetiis 1759. (továb- biakban M) II. col. 525.

7 ZÁVODSZKY L., A Szén István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, Budapest 1904. 204.

8 Uo. 207.

9 Vö. "...raptor vero legibus subiaceat."

10 Vö. Concilium Bituricensis 1031., Concilium Rotomagensis 1074-1085., Concilium Placentis 1095., Concilium Romanun III. 1099.

" Vö. ZÁVODSZKY i.m. 112.

154