Teológia - Hittudományi Folyóirat 33. (1999)

1999 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az Ószövetség szociális törvénykezése a Deuteronomiumban (I. rész)

ronomiumi törvények és rendelkezések értelméről. Ebben a hagyományos szabadulás- történetet mondja el mégpedig olyan módon mint korábbi nemzedékek élményét, amely a jelen nemzedéket mint jogfolytonost kötelezi:

״Akkor így válaszolj fiadnak: ״A fáraó rabszolgái voltunk Egyiptomban, de JHWH erős kézzel kivezetett Egyiptomból.

JHWH a szemünk láttára nagy és félelmetes jeleket és csodákat vitt végbe Egyiptomban, a fáraón és egész házanépén,

bennünket azonban kivezetett onnan, hogy elvezéreljen, s nekünk adja azt a földet, amelyet atyáinknak esküvel ígért.

S JHWH megparancsolta nekünk, hogy ezeket a törvényeket mind tartsuk meg, s féljük JHWH-t, a mi Istenünket, hogy jól menjen a sorunk, és életben tartson minket, ahogy ez máig is van.

Igazságunkra szolgál majd, ha vigyázunk, hogy az egész törvényt megtart- suk JHWH, a mi Istenünk színe előtt, ahogy parancsolta nekünk."

(Dt 6,21-25)

A Deuteronomium egy eset kivételével (Dt 16,3) a אצי ige (ejtsd jaca, qal formában jelentése: kimegy, kivonul, megszabadul) hifii formáját איצוי (ejtsd joci, jelentése: kive- zet, kihoz, megszabadít) használja, mint itt a katekézis szövegében is, éspedig 91 al- kálómmal az Egyiptomból való kivezetéssel összefüggésben, annak hangsúlyozására, hogy az egyiptomi szolgaságból való kivezetés JHWH nagy megváltó tette, azaz sza- badítás volt31. Az exodus eseménye tehát nemcsak egyszerűen annyi, hogy Izrael el- hagyta Egyiptomot, hanem JHWH kivezette onnan Izraelt. A Dt 6,21-ben a megsza- badítás és a parancs egymásra rendelődnek. A Szabadító (JHWH) kötelezik parancsai a megszabadítottakat (Izraelt). Az egyiptomi szolgaságból történt szabadulás ugyan- is egyúttal a JHWH uralma alatti életet is jelenti, azon a földön, ahova bevezette Izra- élt. A JHWH által megszabadítottak nemcsak szabadok lettek, de egyúttal JHWH-nak szolgálni kötelesek (Dt 6,12 köv)32. A jelen esetben ez azt jelenti, hogy a Dt 6,21-25 annak a deuteronomiumi törvénynek megtartására emlékeztet, amelyben mint Izrael életrendjében a szociális törvénykezés is benne foglalt33.

31 Lásd PREUSS, H. D., Art. ״אצ• jasa", ThWAT III., kol 795-822, kol. 805 köv. (IV. és V.)

32 Lásd PREUSS, H. D., Art. ״אצ״jasa", ThWAT III., kol 809-810, (V/d)

33 A Dt 6,21-25-el kapcsolatban G. BRAULIK az egyiptomi szolgaságból való szabadítást a rabszolga

megváltásának jogi modelje szerint fejti kJ és a Dt 6,21-ben a deuteronomiumi törvény teljesítésére szóló felhívást is ebben modelben értelmezi. A ״kivezetés" a rabszolga-megváltás jogi kifejezése. Aki egy rabszolgát kivezetett, azt a terminus jogi jelentése értelmében megszabadította, de egyúttal ő lett a tulajdonosa, ״bevezethette" magához, vagyis rabszolgájává tehette. Izraelnek mint szolgának a fáraóhoz való viszonya a rabszolga helyzete volt. Amikor JHWH kivezette Izraelt a fáraó szolga- ságából, megszabadította őt, de Izraelt saját uralmába vezette be, azaz Izrael JHWH szolgája lett, JHWH pedig Izrael ura. Ezért joga van követelni Izraeltől, hogy akaratát megtartsa. Ez az isteni ura- lom a fáraó földjéről való kivezetés az ígéret földjére egyúttal út egy új szociális rendbe. Általa JHWH olyan társadalmat alapít, amely ellentében áll azzal a világgal, ahonnan Izrael kivonult. A megígért földön a szabadság az élet teljességét jelenti egy végre igazságos társadalomban. Lásd BRAULIK, G., Sage, was du glaubst. Das älteste Credo der Bibel - Impuls in neuester Zeit, Stuttgart, 1979, 26 köv. 79 köv.; Gesetz als Evangelium. Rechtfertigung und Begnadigung nach der deuteronomischen Tora, ZThK 79 (1982) 127-160, 137-140 old.:Studien zur Theologie des Deuteronomiums (SBAB 2), Stuttgart 1988,123-160, 134-138 old.

I 147 --------