Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Vanyó László: Archivum Rakóczianum
Üdvözölhető tény, hogy ez a mű megjelent magyar nyelven, miközben a fordítóknak meg kellett küzdeniük azzal a nehézséggel, hogy milyen Biblia-idézeteket közölt Tychonius. A fordítók minden Biblia-szöveget kénytelenek voltak módosítani, mert a szerző által használt Vetus Latina-, vagy Septuaginta-szöveg eltért a mai modern fordításoktól. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak ökumenikus fordítás szükséges, hanem a jövő tudományos munkáját lehetővé tevő „juxta Haebreos", Septuaginta, Vetus Latina, Vulgata fordítás is. Ezek megléte nélkül szinte lehetetlen érdemleges munkát végezni. A Tychonius-féle Liber regularum valóban egy hermeneutikai kézikönyv, de ezt csak annak tudatában írhatjuk le, hogy a háttérben ott áll ki nem mondot- tan a nagy alexandriai, Órigenész. A mű közreadásával a kiadó hasznos szolgálatot tett az exegézisnek, de ugyanakkor világosság is tette a nehézséget, amibe minden patrisztikus fordító beleütközik: melyik közkézen forgó Biblia-fordítást idézze? Vanyó László ARCHÍVUM rákóczianum II. Rákóczi Ferenc Meditatioi, Balassi Kiadó, 1997. 1009. old. (A latin szöveget gondozta és jegyzetelte Déri Balázs, a francia szöveget gondozta és jegyzetelte Kovács Ilona, a tartalom összefoglalását készítette Tüskés Gábor) A Nagy Fejedelem Vallomásai (Confessiones) után végre kritikai kiadásban látott napvilágot a Meditationes. Miért kelti fel figyelmünket? Mert ez valamelyest a „patrologia hungarica" feladata volna, hogy kikutassa és jelezze azokat a forrásokat, amelyekből nagyjaink táplálkoztak, legyen szó Pázmány Péterről, vagy Rákóczi Ferencről. Hágában még életében megjelentek francia nyelven mind a Les Confessions, mind a Meditationes, de a nyugati tudományos irodalom ignorálta. R Courcelle nagy művében, „Les Confessions de Saint Augustin dans la Tradition Litteraire", (Etudes Augusti- niennes, Paris, 1963.), miután a Confessiones műfaját és annak irodalmi hatását nyomon követte, egy szót sem szólt Rákóczi Ferencünk Vallomásairól és Elmélkedéseiről. Hiába keressük nevét az indexben. Ezen segíteni immár lehetséges, és kell is. Ágoston Vallomásainak a hatása magától értetődő, a Meditationes már több kérdést vet vet fel, hiszen az Ágoston műveiből kivirágzó PS-Augustinus (középkori) meditatiós irodalom hatásáról van szó, amely igen népszerű volt a 17- 18. században. Ez az irodalom a nagy egyházatya műveinek exceptumaira alapozott. Ennek kutatása mindenestre jobban megérttetné a Nagy Fejedelem gondolkodásmódját, és demonstrálná kapcsolatát a korabeli európai szellemi áramlatokhoz, ajanzenizmushoz, de a klasszikus augusztinizmushoz is. A „patrologia hungarica" olyan irodalomtörténeti programot jelent, amely nagyjaink gondolatainak megértését „in concreto" segítenék elő. Vanyó László 80 —
