Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 1-2. szám - Tarjányi Zoltán: A bérmálás kateketikai szempontjai
Maga a bérmálkozási csoport pedig megvédheti őket a rossz társaság lehúzó erejétől: ha ún. referenciacsoportként élik meg odatartozásukat, akkor a keresztény közösség vonatkoztatási pontot ad a serdülőkorba lépőnek, mégpedig abban a. korban, amikor erre a legnagyobb szükség van. Hiszen most váltak le szüleiktől, és kezdtek bele abba a hosszú, sok konfliktussal járó folyamatba, melynek végén a szülőkkel majd felnőtt-felnőtt kapcsolatra jutnak. Ám most úgy érzik, hogy csak önmagukra támaszkodhatnak, és könnyen dependenciákba, pótcselekvésekbe, ill. a realitástól teljesen különböző álmodozásokba menekülhetnek.41 A leghatékonyabb e tekintetben az a megoldás, ha a (viszonylag) nagy létszámú bérmacsoport több, 5-8 tagú kisebb csoportra is oszlik, s hetente egyszer a közös katekézisen találkoznak, egyszer pedig a kisebb egységekben, melynek vezetője egy 20 év körüli elkötelezett világi hívő. így maguk előtt láthatják saját közeljövőjük keresztény modelljét, aki felkészülten segítségükre állhat komoly önelfogadási küzdelmeikben. E feladatokat a Catechesi Tradendae így foglalja össze: segíteni, hogy fölfedezze a serdülő önmagát és belső világát, keresztény módon támogatni a nagy tervezéseiben és a szeretetigény ill. a nemi ösztön feltörésének keresztény értelmezésében, hiteles válaszokat adni a bennük felbukkanó nagy elvont kérdésekre, s mellettük állni az igényes krisztusi követelés megértésével kudarcaikban. A cél, hogy megszülessen bennük az Istennek és a másik embernek való bizalom és odaadás készsége.42 A szülőket és a leendő bérmaszülőket is meg kell próbálni bevonni a bérmálkozási készületbe (a már idézett magyar egyházmegyei zsinatok is szorgalmazzák), mégpedig lelkigyakorlatok, konferenciák, egyáltalán lelki fórumok megteremtésével. Látni kell, hogy a bérmaszülővel megteremtődik a lehetősége annak, hogy a családi nevelés kitáguljon és egy új személlyel, annak támogató erejével gyarapodjon, mely egyébként magának a családnak is hasznos, mert megvédi az önmagába zárkózástól, az elszigetelődéstől, ami egyre jellemzőbb korunkra.43 A pap és a hitoktató, ill. a fiatal kiscsoportvezető mellé így a szülők és a bérmaszülők is társulnak, s már létükkel és tevékenységükkel jelzik, hogy a bérmálkozás nem egyéni ünnep, hanem a helyi közösség ünnepe. Ha pedig a-helyi karitász munkájába is (legalábbis az abba való belekóstolás szintjén) bevezetjük őket a bérmakészület során, akkor az állapotbeli kötelességek tudatosításától kezdve a személyes és közösségi imaéletig, a szentségek már nem gyermeki fölismerésétől az Egyház közösségének távlatosabb és cselekvő megismeréséig olyan, a lehetőségeink szerinti maximális igényességű felkészítést tudunk nyújtani, mely megvalósítja az OICA általi bérmálkozási felkészülés elveit: 1) ne csak oktatás, azaz a hitismeretek közlése legyen, 2) vezessen el a hitből fakadó életre, 3) alakítson ki élő kapcsolatot az Egyház közösségével.44 A bérmálkozásra készület tartalmi és közösségi vonatkozási pontjait szépen ösz- szegezi a francia püspöki konferencia ajánlása. Eszerint a felkészítés használja a Bibliaolvasás keretét (közös töprengés, tisztulás); ismertesse meg a fiatalt Krisztus lelki 41 ANATRELLA, Tony: Entre adultes et adolescents, Paris, Cerf, 1995, 11-12. 42 CTr 38. 43 Lexikon der Pastoraltheologie, id. mű, 401. 44 TOMKA Ferenc, i. m. 116. 53
