Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)

1998 / 1-2. szám - Puskás László: To bee or not to bee

Ekkléziológiai megfontolások - különös tekintettel a keleti Katolikus Egyházakra mint sui iuris testvéregyházakra Mindenekelőtt szükségesnek látszik leszögezni, hogy jelentéstanilag igen proble­matikusak a tárggyal összefüggő alapvető jelzők - a „katolikus" mint specifikusan nyugati, római, ha úgy tetszik latin kategória* 15 használtatik a keleti és a nyugati te­ológusok körében, mint ahogy az „ortodox" is a keleti „nem egyesült" epitethon ornans-a. Pedig a végén mindannyiunk számára amúgy is Vlagyimir Szolovjovnak és a nyomában járó Vjacseszláv Ivánovnak, a jeles orosz emigráns költőnek lesz igaza: Szolovjov ortodox katolikusnak azaz igaz és egyetemes hitűnek, Ivánov a Rómával való egyesülése révén lett igazi ortodoxnak vallotta önmagát. (Tőle származik egyéb­ként a II. János Pál által többször is használt, két tüdővel lélegző egyetlen Egyház me­taforája is). Hogy érdemben vizsgálhassuk a görögkatolikussággal kapcsolatban a bevezető­ben felsorolt felvetéseket (pl. ekkléziológiai kiüresedés, az egyházi öntudat válsága ill. elvesztése), az előbb említett alapvető terminológiai tisztázás jegyében előbb legalább minimálisan reflektáljunk az Egyház fogalmára, hogy tudatosítsuk, hogy csak rész­igazságokat állíthatunk róla. Ez a kérdés fennáll az Egyház megszületése óta, azonban megválaszolása késik - az idők végezetéig se kapunk 100%-os feleletet, nem lelhetjük meg azt a képletet, amely tökéletesen fedné fogalmát.16 Ezzel összefüggésben a Görögkatolikus Egyházak17 tökéletes meghatározása is szükségképpen lehetetlen, azonban a napjainkban is módosuló úgy is mondhatnánk élő-képnek vannak olyan elfogadottnak minősülő elemei, melyek segítségével megkí­sérelhetjük annak megállapítását, hogy helytállóak-e a tévedésen alapuló eredetükre és ebből kifolyólag mai létjogosultságukra vonatkozó megállapítások. „Az Isteni Gond­viselés akaratából megtörtént, hogy ... Egyházak keletkeztek, amelyek az idők során sok szervesen egyesült csoporttá nőttek, melyek, a hit egységét és az egyetemes Egy­ház egyetlen isteni struktúráját megőrizve, külön jogrenddel, saját liturgikus szoká­sokkal és teológiai és lelki örökséggel rendelkeznek" (Lumen Gentium, 23). nem tapasztalhatóak, annál inkább a némileg infantilis kötekedés (1. a helyi ortodox sajtó), de a „ka­tolikus pápista herézissel" való konfrontációra való hajlam is, amit tényként, és nem ítéletként em­lítünk - elvégre nemcsak világi, hanem lelkiismereti okok is motiválják. Azonban tudjuk, hogy Is­tennél semmi se lehetetlen. 15 In H. U. von BALTHASAR, Programunk: Communio, in Communio, nemzetközi katolikus folyóirat, l.sz. 1993, 4 o. „A szakadás pillanatától, amely 1054-ben következett be, erősödött az a meggyő­ződés, hogy a „katolikus" Egyház (bár ezt a jelzőt a Hiszekegyben mind a keleti, mind a nyugati ke­resztények használják) - kizárólagosan a Nyugati Egyház szinonimája." Nicola BUX (Bari), Схщнх Цергави у вселенськш Церии (за И. Ватиканським Собором (Keleti Egyházak az egyetemes Egy- liázban а II. Vatikáni Zsinat tanítása nyomán), Szopricsasztya-Communio-Koinonia (a folyóirat uk­rán kiadása), Lviv-Ungvár, 1997/1, 109. o. 16 „Jöjj és szemléld, mert senki se érti meg az Egyházat másképp, mint a tapasztalat, kegyelem, az éle­tében való részvételen keresztül" (S. Bulgakov, L'Orthodoxie, Alcan, 1932, 4. о.). „Egyetlen kép, egyetlen fogalom se képes az Egyház olyannyira kifogástalan leírására, hogy ne válna szükségessé annak kiigazítása... Az Egyház titkát egy egyszerű, közvetlen tekintettel képtelenség átfog­ni... Az Egyház képe - paradoxon..." (H. de Lubac, Paradox et Mystere de l'Eglise, 3, Paris, Aubier, 1967) 17 Ecclesia locales, particulares, Ecclesia seu rítus, Ecclesia sui iuris - a felsorolás jelzi a fogalom sze­münk láttára történő alakulását és tisztázódásának folyamatát - a Görögkatolikus Egyházak pre­misszánk és hivatalos Szentszéki minősítésük szerint is ilyenek. 32

Next

/
Thumbnails
Contents