Teológia - Hittudományi Folyóirat 32. (1998)
1998 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A rendkívüli vagyonkezelési intézkedés a CIC szerint
A Pastor Bonus kezdetű apostoli rendelkezés 1989-ben a Szentszék különböző dikasztériumainak, hivatalainak, azok egymás közti kapcsolatainak új rendjét írta elő. Eszerint a vagyonkezelést érintő ügyek bizonyos hivatalokhoz, nevezetesen az Apostoli Kamarához, a Szentszéki Vagyonkezelőséghez, valamint a Szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrájához (igazgatóság) tartoznak. Az Apostoli Kamarának főleg széküresedéskor van fontos szerepe; ideiglenesen ez a szerv kezeli és ellenőrzi a Szentszék javait. A Szentszéki Vagyonkezelőség, amint a neve is elárulja, kezeli a Szentszék anyagi javait. Két szekciója van, az egyik a rendes, a másik a rendkívüli szekció. Az előbbi az ingatlanok ügyeit kezeli, valamint felügyeli az Osservatore Romano-t, a Nyomdát és a Könyvkiadót. A rendkívüli szekció kezeli a Szentszék értékpapírjait, egyéb ingósá- gait. A Szentszék Gazdasági Ügyeinek Prefektúrája felügyeli a Szentszék Vagyonkezelőségét. Megvizsgálja az egyes szentszéki dikasztériumok, hivatalok mérlegeit, tanulmányozza a Szentszék vagyoni helyzetét, ellenőrzi a pénztárkönyveket, felülvizsgálja az építkezési terveket, valamint az egyéb beruházási terveket, elkészíti az előzetes költségvetést, végül felülvizsgálja a rendes vagyonkezelést meghaladó ügyeket. Ez a prefektúra bírálja el az egyes dikasztériumok vagyonkezelése során felmerülő, a rendes kezelési intézkedéseket meghaladó, azaz a rendkívüli vagyonkezeléshez tartozó ügyeket. Hogy mi tartozik ide, azt az egyes dikasztériumok belső szabályai hivatottak tisztázni. 2. Az 1274 és 1275. kánonok szerint felállítandó intézmények vagyonkezelése17 A 114. kánon l§-a szerint nemcsak személyek, hanem dolgok együttesei is kaphatnak jogi személyiséget a kánoni jogrendben. Az 1274 és 1275. kánonok előírásai dolgok együtteseire vonatkoznak. Nevezetesen a papság ellátására, társadalombiztosítására, vagy az egyházmegye szolgálatában álló más személyek díjazására, vagy az egyházmegye szükségletei fedezésére szolgáló alap létesítéséről van szó. Ezek az alapok nemcsak egyházmegyei szinten létesíthetők, hanem több egyházmegyére is vonatkozhatnak, beleértve a püspöki konferencia egész területét. Ezek kooperatív, föderatív és asszociatív formát ölthetnek, és a világi jog szerint is jogi személyiséget kell 17 Vö. DE PAOLIS, V, II sostentamento del clero dal Concilio al Codice di Diritto canonico, in AA.VY, Vaticano II. Bilanco e Prospettive. Venticinque anni dopo 1962/1987 I, Assisi 1988, 571-595; DE PAOLIS, De bonis, 82-87; DE PAOLIS, II sistema beneficiale ed il suo superamcnto. Dal Concilio Vaticano II ai nostri giorni, in AA.W, II sostentamento del clero (Studi Giuridici XXVIII), Roma 1993, 21-33; MARCUZZI, G., II sostentamento del clero nella normatíva codiciale latina, Uo. 33-79; PALAZZINI, E, La aequa remuneratio del clero, Uo. 7-21, SALERNO, E, in Commento al Codice di Diritto Canonico, a cura di Mons. EV. PINTO, (Studia Urbaniana 21) Roma 1985 723-725, ALARCÖN, M.L., I beni temporali della chiesa, in Codice di Diritto Canonico, edizione bilingue commentata, a cura di LOMBARDIA, E, ARRIETA, J. I., Roma 1985, vol. II. 900-903, COLOMBO, M., L'istituto per il sostentamento del clero e problemi connessi, in AA.W. I beni temporali della Chiesa In Italia, Nuova normatíva canonica e concordataria, (Studi giuridici XI.), Roma 1986, 87-109, SCHMITZ, H., Die Sustentation der Kleriker, in AA.W Administrator bonorum. Oeconomus tamquam paterfamilias, PAARHAMMER H., (Hg), Thaur/Tirol 1987, 177-191.
