Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Vanyó László: Olympia és a korai kereszténység (A hely és az eszme sorsa a történelemben)
tatódik, a versenydíjat az új világban adják át. Az ״agán” fogalom igen alkalmas volt arra, hogy spiritális jelentést kapjon, mert eredetileg jelentette mind a versenyteret, mind magát a küzdelmet. A benső lelki küzdelem esetében a küzdelem és a küzdőtér egybeesik. Ez nem keresztény újdonság, ilyen értelemben élt a szóval már a hellenista diatribé is, Philón is, aki leszögezte: mindez nem csökkenti a verseny komolyságát és keménységét, amelyet az erényért vívnak.24 Az ószövetségi apokrifekben, melyeket keresztények is buzgón olvastak, sajátos al- kalmazás bontakozik ki: a törvényért szenvedést és halált is vállaló vértanúk Istennel indul- nak a küzdelembe, és Isten ellenségével, a Sátánnal vívják meg küzdelmüket.25 Mindeze- két a motívumokat átveszik a keresztény vértanúakták, és legszemléletesebb alkalmazását találjuk meg a Perpetua és Felicitas szenvedése c. írásban, amelynek főszereplője kérész- tény nő, és az írás szerzőjében - nem alaptalanul - Tertullianust gyaníthatjuk. Ha Szent Pál már fent idézett helyén a versenyzők megtartóztató életéről beszélt, ak- kor a versenyhez szükséges fegyelemre, a test kordában tartására célzott, nem a testi igé- nyék mai értelemben vett pszichológiai ״elfojtására”.26 Antagonista küzdelemről nincs szó a keresztény írásokban, de a veszély és az ellenállás figyelembe vétele nem hiányzik. A kereszténység első három évszázadában az ״agón” legszélsőségesebb formája volt a vértanúság. A cirkuszi porondon ők még az igazi ״agónt” akarták megvívni. A porondra felsorakoztatott vértanújelölteket látványosságnak szánták, akik azonban bajvívókként akartak viselkedni. A porond számukra - a cirkuszi közhangulat ellenére - agón/certamen maradt. Sajátos reactio a római konkrét körülményekre. A cirkuszt a vértanúk vissza akar- ták alakítani a régi olimpiai küzdelmek stadionjává. A küzdelmek ecsetelésénél a beszámo- lók elsősorban a lelki tusa leírására összpontosítottak, mivel az előzetes tortúrák után tes- ti küzdelemről már aligha lehetett szó. A kínvallatásnak alávetett vértanúk esetében már csak lelki ellenállásról lehetett szó. Ilyen tapasztalatokra utalnak a Zsidókhoz írt levél so- rai: ״ Emlékezzetek csak az elmúlt időkre, amikor megvilágosításban részesültetek, és helytáll- tatok annyi küzdelemben és szenvedésben. Egyrészt a gyalázatnak és zaklatásoknak kitéve ne- vétség tárgyává lettetek, másrészt részvéttel kísértétek azokat, akikkel így bántak. Együttszenved- telek a foglyokkal és vagyonotok elrablását is örömmel viseltétek el abban a tudatban, hogy ér- tékesebb és maradandóbb javaitok vannak" (Zsid 12,6-7). Ritkábban bukkanunk az antik sport-vocabulariumok másik szakkifejezésére, a ״gümnazein” igére az újszövetségi írásokban, feltehetően azért, mert a jelentése: ״mezte- lenül tornázni”. Már Philón megtalálta alkalmazási módját, amennyiben nála a lélek edzé- sét jelentette.27 ATimóteushoz írt levél szerzője ugyanilyen értelemben él ezzel a fogalom- mai: ״ Gyakorold magad azonban a vallásosságban, mert a testi gyakorlás keveset ér, a valló- sósság azonban mindenre jó, mert mind a jelen, mind a jövő élet ígéreteinek hordozója ” (lTim 4,7-7-8). Ám a ״gümnaszia” szóval rokon értelmű az ״aszkészisz”, amely alapvető a szer- zetesség szakszótárában. 24 De somniis, 11.145; De agricultura 112 és 119; De praemiis, 5.; Josephus, Antiquitates Iudaicae, 17,150; 4Makk 12,15:13,15; 4Ezra 7.12: József testamentuma 2,2. Ókeresztény írók 2,238. old. 25 Testamentum lobi, 4 cs 27.; ed. S. P. Brock. Leiden 1967,22 cs 38. old.; 4.Makk. 13,14:13,15. 26 Theologisches Wörterbuch zum Neuen Testament. 1,137. Stauffer. 27 Alexandriai Philón, Mózes élete 1,48. Atlantisz, Budapest, 1994, 29. old. Fordította: Bollók János. 72
