Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Vanyó László: Olympia és a korai kereszténység (A hely és az eszme sorsa a történelemben)
a 2. századi apologéták nem nélkülözhették Olympia eszméjét, mert számukra az az össze- hasonlító kronológia alapja lett.7 8 9 Arról nem lehetett szó, hogy keresztény családok gyér- mekei részt vegyenek antik versenyeken, látogassák a színházakat, cirkuszokat, az előbbi- eket azért nem, mert a győzelmi koszorút fel kellett ajánlani valamely pogány istennek, az utóbbi szórakozásoktól pedig azok erkölcstelen jellege miatt tartózkodtak. 2. Mi lett Olympia sorsa? A késői hellenizmus korában Olympia sokat vesztett jelentőségéből, mert számos más sportversenyt is rendeztek. Kérdés, mennyire volt még eleven az olimpiai eszme a kérész- tény korban. ״Az olimpiai játékok első ezer éve” c. könyvben található néhány utalás a já- tékok és a kereszténység kapcsolatára, amely utalások többnyire kétes, hézagos informáci- ókon nyugosznak. Amit a könyv szerzői, M. I. Finely és H. W. Pleket, sorsdöntő mozzanat- nak adnak meg, nevezetesen I. Theodosius császár 393-ban kiadott, a pogány szentélyek be- zárását elrendelő törvénye. Ez után az arra még alkalmas görög templomokat - legtöbb ugyanis romos állapotban volt - keresztény templommá alakították.א A szerzők céloznak rá, hogy az olimpiai játékoknak is megvolt a maguk rituáléja. ״Nem csoda, hogy miután a biro- dalom kereszténnyé vált, a császárok tűrhetetlennek találták a játékokat, és elrendelték megszüntetésüket”.11 A szentélyek bezárása, és a játékok betiltása két különböző dolog. Ar- ra kell utalni, hogy Konstantinápoly népe szinte megszállottan látogatta pl. a kocsiversenye- két, és ezeket a fővárosban senki sem tiltotta be, amint ezt az idézett mű szerzői is megállapítanak.10 11 Az tehát teljesen bizonytalan, hogy Olympia ekkor sportversenyek szín- helye lett volna. Az egyházatyák felfogása és a pogány kultuszok közötti ellentétek sem vezettek szükségképpen a játékok és versenyek beszüntetéséhez. A császári rendelet inkább kultuszhelyként érintette Olympiát, nem versenyszíntérként. Versenyekről nem tudunk eb- ben az időben, de tudunk az itteni pogány kultikus személyzet meglétéről, dotálásáról, te- vékenységéről. A sokféle és sok helyen megrendezett versenyek semlegesítették Olympia régi jelentőségét, épületeit megrongálták a földrengések, pusztították a herulok és szlávok betörései.11 Annyi bizonyos - a 185-ből datálható felirat alapján -, hogy Olympia kultusz- személyzete a 2. században még nagylétszámú volt. Nagy Theodosius pogányellenes rende- leteinek további indítékait jelentik azok a 4. században is jelentkező pogány restaurációs kísérletek, mint Julianus császáré, vagy Symmachus senator kísérlete a Victoria-oltár hely- reállítására Rómában. Az ilyen kísérletek nemegyszer lázadásokhoz vezettek. Uralkodása kezdetén Nagy Theosius nem volt türelmetlen, ha egy-egy városba ellátogatott, pogány pa- pok köszöntötték ornátusukban, fiának nevelője, Themistius, pogány rétor volt. Tulajdon- képpen az olimpiai versenyek betiltásának évét sem tudjuk pontosan. J. Geffcken szerint 393-ban még rendeztek versenyt, más szerzők szerint utoljára 298-ban voltak versenyek.12 7 Antiochiai Theophilosz, Autolükoszhoz III. 20. kk. Óker. írók 8.511 old. kk. 8 FINELY, M. I. - PLEKET. II - W. Az olimpiai játékok első ezer éve, Budapest, 1980,23. old. 9 Az olimpiai játékok első ezer éve. 25. old. 10 Az olimpiai játékok első ezer éve, 142. old. 11 Az olimpiai jétékok első ezer éve, 23. old. 12 GEFFCKEN, J.: Ausgang des gr iechisch-römischen Heidentums. Heidelberg, 1920,6. old. 159. old.: ALBERT. L.: L Empire Romain, Paris, 1929,393. old.; I. Opelt: Das Ende von Olympia. Zur Entstehungszeit der Predigt zum Hebräerbrief des Johannes Chrysostomos, Zeitschrift für Kirchengeschichte, 81,1970,64-69. old. —-----------— 69
