Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Vanyó László: Olympia és a korai kereszténység (A hely és az eszme sorsa a történelemben)
Teológia 1997. 1-2. szám VANYÓ LÁSZLÓ Olympia és a korai kereszténység (A hely és az eszme sorsa a történelemben) A nagyhírű görög szentély, Olympia mai fogalmaink szerint főként az ötévenként megrendezésre kerülő olimpiai játékokat jelenti. Az olimpiai játékok és a szentély ügye az ókorban elválaszthatatlan volt, ma azonban látszólag teljesen elkülönült. Az utókor vádbeszédében mégis összefonódik. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a korai kérész- ténység igen korán átvette az antik sport-vocabulariumot, csak sajátos értelmezésben. Meglepő lehet, hogy a korai, 2. századi kereszténység is csak a filozófia igazságait tar- tóttá átvehetőnek, az 1. századi keresztény irodalom a filozófia előtt a sport, a verse- nyék szakszótárát alkalmazta. Mivel az olimpiai szentélyek megszűnésének történelmi körülményei még többnyire homályosak, bizonyosnak látszik a tény, hogy Olympiának mint vallási centrumnak a vége a Codex Theodosianus törvényeinek tudható be, és gyakran ezzel együtt a kereszténység számlájára kerül az olimpiai sportversenyek meg- szűnése is. Az ókeresztény kor kutatói sem szenteltek túl sok figyelmet annak, hogy az antik sport világából számos fogalom és eszme került át már a pál-i levelek szó- és eszmekészle- tébe, ami mind hatott a keresztény ikonográfiára is. Az antik ״paideia” tárgyköréből - amely a sportot is felölelte - számos kiváló tanulmányt tudunk felsorolni, a sporttal kap- csolatos képzetvilág mégis viszonylag elhanyagolt terület.1 Előre kell bocsátanunk a megjegyzést, hogy az antik gymnastica a városállamok ko- rában más jellegű és tartalmú volt, mint lett később a hellenista korban. A ״polisz” ifjúsá- gát meg kellett tanítani a harcra, fel kellett készíteni a hadviselésre, hogy meg tudja véde- ni szabadságát. A sportgyakorlatok nem voltak öncélúak. Az olimpiai béke idejében azon- ban ezek a harci gyakorlatok a versenyjátékok mezébe öltöztek. 1 Ilyen munkák: JAEGER, W: Early Christian and Greek Paideia, Oxford. 1969: MARROU, H-I.: Histoire de l’Education dans l’Antiquitc, Paris, 1948; SCHOLL. R: Das Bildungsproblem in der Alten Kirche, Zeitschrift für Wissenschaftliche Pädagogik, 10, 1964, 24-43. old.; DOWNEY, G.: Erziehung und Bildung in spätrömischen Reich. Christliche und heidnische Theorien unter Konstantin und seinen Nachfolgern, Wege der Forschung, CCCLXXVII, Darmstadt, 1976, 549. old; PRE1SKER. H.: Das Ethos des Urchristentums, Darmstadt, 3. Aufl., 1968. 67
