Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: A presbitérium
Az Apostoli Konstitúciók VIII. könyve, amely nagymértékben függ a Traditio apostolica-tól, a IV. század végén még a Szent Ignác-i és Hippolütosz-i értelemben beszél a presbytériumról, de itt már megjelenik az a gondolat is, hogy a presbyterium fogalmát nem szabad leszűkíteni csak a helyi egyházra. A presbyterium magában foglalja az egyete- mes egyház minden papját, sőt a presbyterium jelenti egyszerűen magát a papi szolgálatot, a presbyteratus-t. Ez utóbbi értelemben beszél a presbytériumról Szent Jeromos is (Epist.,116,33), bár ő még arról is ír, hogy a ״coetus presbyterorum” az Egyház szenátusa, és az a feladata, hogy tanácsaival segítsen az egyház bölcs kormányzásában (Izajáshoz írt kommentár 11,3; PL 24,61). A régi szakramentáriumok ritkán, és csak a papszenteléssel kapcsolatban említik a presbyteriumot. A presbyterium egyre inkább csak a templom szén- télyét, a papság számára fenntartott helyet jelenti. A papi szolgálatról tárgyalásánál a ké- zikönyvek beszélnek még a ״presbyterii munus”-ról, a ״presbyterii dignitas”-ról, de a presbyterium itt már teljesen csak a ״presbyteratus” szinonimájaként szerepel4. A II. Vatikáni Zsinat tanítása A zsinati dokumentumok újra az eredeti, ősegyházi értelemben használják a presbyterium szót. A zsinat a presbyterium fogalmát sohasem használja a presbiteratus je- lölésére, most már a presbitérium nem csak a papok összességét jelenti, és arról már szó sincs, hogy a presbitérium a papság számára fenntartott hely lenne. ״Az áldozópapok, mint a püspöki rend szorgos munkatársai és segítő szervei, Isten népének hivatott szolgái, egyetlen papi testületet (presbytériumot) alkotnak püspökük- kel” (LG 28). A presbyteriumot a helyi egyházban, a helyi püspök vezetése alatt kell megvalósítani: ״A papokat az egyházi rend szentsége egyetlen papi rend tagjaivá teszi; fűzze tehát őket egymáshoz a szentségen alapuló testvériség meleg kapcsolata. Még kü- lön is egységes testületet (eredeti szöveg: unum presbyterium) alkossanak a papok a püs- pökük vezetése alatt abban az egyházmegyében, amelynek szolgálatára szentelték magú- kát” (PO 8). A diakónusok nem tagjai a presbyteriumnak, de szolgálatuk teljesítése köz- ben kapcsolatot kell kialakítaniuk a presbytériummal, hiszen a szentségi kegyelmet azért kapták, hogy ״Isten népét a liturgia, az ige, a szeretet diakóniájában, a püspökkel és a papi testületével (presbytériumával) közösségben szolgálják” (LG 29.) A Liturgikus Konstitúció a presbyterium ekkleziológiai vonatkozására is utal, hiszen az egyház legtö- kéletesebb megnyilvánulása az eucharisztia olyan megünneplése, ״amelynél a közösség élén ott áll a papságától és segédkezőitől körülvett püspök” (SL 4L p.) A papi szolgálat- ról és életről szóló zsinati határozat arra is rámutat, hogy a presbyterium mint élő való- ság hogyan mutatkozhat meg a püspök és papjai kapcsolatában (7. pont) ill. a papok test- véri együttműködésében (8. pont): ״A püspökök úgy tekintsenek papjaikra, mint nélkü- lözhetetlen segítőkre és tanácsadókra Isten népe tanításának, megszentelésének és lelki- pásztori vezetésének szolgálati tisztségében”; ״Egyazon papságból és szolgálatból fakad tehát a közösség: ezért a püspökök testvéreiknek és barátaiknak tartsák a papokat”. És azután konkrét példákat (papi szenátus, papok testvéri kapcsolata stb.) is ad a zsinat ar- ra vonatkozón, hogy egy egyházmegyében hogyan kell életté váltani a presbyterium gon- dolatát. Az egyházmegye zsinati definíciójába is belekerült a presbyterium fogalma. ״Az egy- házmegye Isten népének olyan része, amely egy püspökre van bízva, hogy ő azt pásztorként vezesse, a papsággal karöltve (cum cooperatione presbyterii)” (ChD 11). 4 J. LECUYER, Le presbyterium. in Les pretres. Paris 1968. 265-285. 4
