Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség
Nem tévesztendő össze a plébánia a pillanatnyi eucharisztikus közösséggel sem. A teológia szerint a szentmisében valamilyen módon realizálódik, megjelenik az egész Egy- ház. Hiszen Krisztus és az egész Egyház cselekménye a szentmise akkor is, ha éppen keve- sen vannak rajta jelen. Ez a pillanatnyi eucharisztikus közösségben megjelenő Egyház vi- szont nem azonos a plébániával. Más kérdés, hogy ideális esetben, a plébániai közösség eu- charisztikus közösség is. Azonban a gyakorlati életből tudjuk, hogy ma is túl nagyok a plé- bániáink ahhoz, hogy egyetlen szentmisén az egész plébánia összes híve ott legyen. A plé- bániának viszont, bár élőbb tagjai a templomba járók, tagja minden katolikus, aki annak területén lakik (518. k.). így noha nem azonos a plébánia és a pillanatnyi eucharisztikus kö- zösség, mégis az Eucharisztia az a legfőbb kötelék, amely a plébánia híveit különösen is összefűzi egymással és a plébános személyével. 4. A plébánia az 1983-as Egyházi Törvénykönyvben Az 1983-as Codexben szintén megtaláljuk a zsinati meghatározást a plébániáról mint közösségről, amelyet a püspök egy papra bíz mint saját pásztorra, és amely általában terű- letileg van körülhatárolva (515. k. 1. §; 518. k.)27. Lehetséges azonban az is, hogy a plébá- niai közösséget a püspök nem területileg, hanem személyi szempontok alapján határolja körül (518. k.). Személyi plébániák alapítása elég gyakori, mégpedig különféle szempont- ok alapján. Lehetőség van erre pl. rítus szerint. Ez olyan egyházmegyékben aktuális, ahol ugyanarra a püspökre többféle sajátjogú rítus szerinti egyházhoz tartozó hívők is rá vannak bízva mint saját pásztorukra. A megyéspüspöktől különböző rítusú híveknek ugyanis az ilyen területeken nincs saját hierarchiájuk. így Magyarországon ez nem a görögkatolikus hívek és a latin megyéspüspökök viszonyát érintő kérdés, hiszen a Hajdúdorogi Egyházme- gye és a Miskolci Exarchátus saját plébániái lefedik az egész ország területét. Viszont pl. a budapesti örménykatolikus közösség az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik28. Számukra a Főegyházmegye tart fenn személyi jellegű plébániát. Itt tehát a rí- tus (vagy a keleti Codex szavával élve: a sajátjogú egyházhoz való tartozás) szerint nyer meghatározást a plébánia híveinek köre. A Codex személyi plébánia létesítésének szempontjaként említi a nemzetiséget és a nyelvet is (518. k.). Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében is vannak példák a nyel- vi szempontból kijelölt plébániára. Ilyen pl. jelenleg a lengyel plébánia29. A plébániai közösségről, azaz magáról a plébániáról azt állítja az Egyházi Törvény- könyv, hogy az jogi személy (515. k. 3. §). Képviselője, magánál a jognál fogva, minden jog- ügyletben a plébános (532. k.). Mint hivatalos egyházi jogi személy (vö. 116. k. 1. §) a plé27 Vő. COCCOPALMERIO. E, II concetto (ti patrocchia, in AAVV, La parrocchia 1• le site strutture (II Codice del Vaticano II. 4). Bologna 1987, 73-80: SCHICK, L. Die Pfand. Beitrag zu einer theologisch-kanonistischen Ortsbestimmung (Fuldaer Hochschulschriften 6). St. Ottilien 1988, 22-24: PÉRISSET, J.-C., La paroisse. Commentaire des canons 515-572 (Le Nouveau Droit Ecclcsial). Paris 1989,43-44, stb. 28 Vö. Az Esztergomi Főegyházniegye névtára és évkönyve 1982, Esztergom 1982, 264-265 (önálló anyakönyvezés 1923-tól; a budapesti Örmény Katolikus Egyházközség 1922-ben alakult, 1947-ben pedig Mindszenty bíboros határozatával ,personalis és territoriális hatáskörrel” felruházott önálló lelkészséggé vált). 29 A kőbányai lengyel lelkészség plébániai jogok (pl. önálló anyakönyvezés) nélkül alakult még 1908-ban, vö. Az Esztergomi Főegyházniegye névtára és évkönyve 1982.308. Később azonban a Krisztus-hívők valamelyik közös- ségének ellátására szóló pusztán lelkészi státusz (564. k.) helyett a főpásztor a lengyel hívekből személyi plé- bániát szervezett vö. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye névtára 1996, Budapest 1996, 31. 16
