Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)

1997 / 3-4. szám - Vanyó László: Az apostoli hitvallás (symbolum apostolicum) "a szentek közössége"-cikkelyének értelmezése az egyházatyáknál

ti tétele, ám összefügg Krisztus számos kifejezésével, amiért fontos. ״Lesznek mint Isten an- gyalai a mennyben” (Mt 22,30); ״a mennyei test támad fel” (1 Kor 15,44; 2 Kor 5,2); a meg- keresztelt ״Istentől születeti” (Jn 1,13); Isten fiai az angyalok (Jób 38,7; Zsolt 82,6); a meg- keresztelt az isteni természet részese (2 Pt 1,4); ״az Ő nemzetségéből valók vagyunk” (ApCsel 17,28. Arator).

H. Kruse szerint tekintélyesebb püspöknek vagy teológusnak kellett lennie annak, aki az apostoli hitvallásba beillesztette a ״communio sanctorum” tételét.77 Ha a ״Fides Hieronymi presbyteri ”-re hivatkozunk, akkor a kérdés az említett hitvallási szöveg hiteles- sége, ami korántsem biztos. A hitvallási szövegekben nagyon érdekelt volt Jeromos.78 Ami- ért Jeromosnak hitvallási formát kellett írnia, erről beszámol az Ep. 17. 377-ből.79 Ehhez a levélhez hozzá kell venni még a Damasus pápához írt panaszos leveleket. A chalcisi pusz- tában - amely eleinte liliomokkal viruló mezőnek tűnt Jeromos szemében, hamarosan tö- vises bozótossá vált - gyanakodva nézték a remeték a latin Jeromost, állandóan a hitvallás felől érdeklődtek. Számos zaklatás hatására néhány hitvallási formulát írt, amelyeket jeles személyeknek mutatott be, mint Jeruzsálemi Szent Kürillosznak is.80 A remetéknek feite- hetően nem tetszett a latin római hitvallás - H. Kruse szerint -, amelyben csak a bűnbo- csánatról volt szó, a külső megszentelődésről, de nem volt benne az ״angyali élet” benső megszentelődési princípiuma. Eszerint ez késztette volna Jeromost a ״communio sancto- rum” beiktatására hitvallásába.81 Ám Szent Jeromos Egyház-képe műveiben elég ״hori- zontális”, nem jelentős benne a ״mennyei egyház” fogalma.82 A kétes hitelességű ״Fides Hieronymi presbiteri”-nek nem igen lehet nagy jelentőséget tulajdonítani.

7. Végkövetkeztetés

Az Apostoli hitvallás önmagában is a ״Symbolum romanum” kibővítéseként jött lét- re. Az Apostoli hitvallás és a zsinati hitvallások kölcsönhatása szinte természetesnek te- kinthető a 4-5. században, amint az Apostoli hivallás és a liturgikus szövegek kölcsönhatá- sa is. Az Apostoli hitvallás és magánhitvallások83 kölcsönhatása is feltételezendő, és ami- kor Szent Jeromos hitvallását írta, (ha ő írta a hitvallást, és nem más valaki 381 után, a ״Fides Hieronymi presbyteri”-t), még Órigenész lelkes híve volt. Az aligha képzelhető el, hogy a formula a balkáni püspök Nicetas művei alapján terjedt el Galliában és Rómában. Eredete Hilarius közvetítésével az alexandriai teológia. Részben elfogadható, hogy a ״communio sanctorum” cikkelynek köze van a ״theószisz” eszméjéhez - H. Kruse szerint ilyen értelemben összekötő kapocs Kelet és Nyugat között -, de a ״communio sanctorum”

יי Vig. Chr. 254. old.

78 A kezébe került első teológiai műből, Hilarius De synodis seu de fide orientalium, amelyből saját kezűleg másolta le a hitvallási szövegeket barátja, Rufmus számára Trierben 369/70-ben. Az antiochiai symbolu- mot (341), a serdicai-philipipolisi symbolumot (343), a sirmiumi symbolumot (351).

79 Ep. ad Marcum. Ez a Marcus volt talán az egyetlen aszkéta, akihez Jeromosnak bizalma volt.

80 Ep. 17. vége.

bi H. KRUSE, VC, 256. old. DS 1528.1561.

82 Vö. Y. BODIN, Saint Jerome et l'Église, Théologie Historique 6, Paris, 1966,1-105. old., amelyek az Egy- ház tipológiájával foglalkoznak, és 325-49. old, ahol a szerző a ״misztikus test” teológiáját tárgyalja Jero- mosnál.

83 Ilyet a 4. századi egyházatyák legtöbbje írt. pl. Nüsszai Szent Gergely is: Ep V. Grégoire de Nysse, Lettres, SC, 363, 154. old. GNO, VIII,II,51. old.

= 74