Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 3-4. szám - Vanyó László: Az apostoli hitvallás (symbolum apostolicum) "a szentek közössége"-cikkelyének értelmezése az egyházatyáknál
Aquinói Szent Tamás is, aki a ״javakban való közösségként”, azaz a ״szentségekben való közösségként” értette.9 A kutatás eddig nem szembesítette a hitvallási szövegeket a liturgikus szövegekkel, amelyekben világosan kifejeződött a mennyei és a földi Egyház, az angyalok, megdicsőült szentek, és a hívők egysége a kultuszban.10 11 Az eddigi kutatás hiányának tekinthető a 3. szá- zadi alexandriai teológusok, Kelemen és Órigenész, nézeteinek elhanyagolása a rövid hit- vallási cikkely értelmezésénél. A ״communio sanctorum” körül eluralkodó tanácstalanság- nak részben az is oka, hogy az újkori teológia mind mostohábban bánt el az angyalokkal. Ennek következtében a mindössze két szóból álló cikkely eredeti értelmére lassan kezd fény derülni ismét. A következőkben ezért foglalkozunk 1. a mennyei és földi Egyház eszméjével az el- ső három század keresztény íróinál; 2. az angyalok szerepével az Egyház liturgiájában; 3. a ״communio sanctorum” apostoli hitvallásba beiktatásának konkrét körülményeivel. 3. A MENNYEI ÉS FÖLDI EGYHÁZ A 2-3. SZÁZADI KERESZTÉNY SZERZŐKNÉL Az Egyház Hermasz Pásztorában ״mindenek előtt teremtett”, a ״világmindenség ér- te állíttatott fel”.11 A Pásztor szerint az Egyház megelőzi a teremtést, és a teremtés célja. Az Egyház ugyanúgy praeexistens, mint a Szent Lélek. A praeexistens mennyei Egyház ki- nyilatkoztatás-közvetítő, ezért egyidős a Szent Lélekkel. Hermasznál csak a Látomásokban ayia eiacXpaia a neve. A könyv többi részében a földi Egyházról beszél Hermasz. Az Egy- ház és a Szent Lélek ״rokonsága” nála nem gnosztikus mintáktól függ, hanem Úrnő egy- részt, és nőalakban jelenik meg, mivel a héberben is nőnemű a ״Ruah”. Ez a mennyei Egy- ház azonosítható a ״sekinah”-hal, és a Péld 8,22 ״szophia”-jával. Hermasz praeexistens mennyei Egyházának további zsidó előképei: a praeexistens Messiás, az üdvösség előre el- készített javai.12 Az ún. 2. Kelemen-levél szerzője ezt írja: ״így hát testvéreim, mindnyájan, akik Atyánknak, az Istennek az akaratát megtesszük, abból az Egyházból valók leszünk, mely az első, szellemi, mely még a Nap és a Hold előtt megteremtetett; de ha nem tesszük meg Istennek az akaratát, azok közé számítanak bennünket, akikről az írás ezt mondja: ,/Íz én házam rablók barlangjává lett” (vö. Jer 7,11)... Nem hinném, hogy tudatlanságban lennétek afelől, az élő Egyház Krisztusnak a teste (vö. Ef 1,22)... Az Egyház, mely széllé- mi, megjelent Krisztus testében, és kinyilatkoztatta nekünk, hogy ha valaki őt megőrzi tes- tében, és nem juttatja a romlásba, felveszi azt a testet a Szentlélekben; az ilyen test ugyan- is a lélek képmása, és a hiteles kép felveszi magába a meg nem romlott képmást”.13 9 In symbolum apostolorum X.: communio sanctorum = communio bonorum, = communio sacramen- torum. Perpetua és Felicitas szenvedése 1. (ÓÍ, 7,75. old.) a régmúlt idők szentjei és igazai, és a jelen vér- tanúi közösségéről beszél. A nyugati latin teológia ekkleziológiája általában a földi egyházat vette figye- lembe, nem jellemző rá a praeexistens, mennyei egyház eszméjének ápolása. 10 Még oly nagy teológus is, mint H. U. VON BALTHASAR, csak az eukarisztikus kultusz közösségeként értelmezi a ״communio sanctorum”-ot. Vö. Hiszek, Elmélkedések az Apostoli hitvallásról, JEL Kiadó, Budapest, 1996, 55. old. 11 II. Látomás, 4,1. ÓÍ, 3,258. old. Ford.: Ladocsi G. 12 Vö. N. BROX, Der Hirt des Hermas, Kommentar zu den Apostolischen Vätern, Göttingen, 1991, 105- 106. és 524-525. old. 13 2. Kelemen-levél, .14,13־. ÓÍ 3,156. old. Ford.: Ladocsi G. = 63 =
