Teológia - Hittudományi Folyóirat 31. (1997)
1997 / 1-2. szám - Erdő Péter: Plébánia, egyházközség, közösség
Magyarországon azonban ez a helyzet a világi jog miatt nem lett volna szükségszerű, így ellentétben - mondjuk - Svájccal15, ahol az egyházközségek jelentették szinte az egyet- len formát, ahogyan az Egyház javára a hívek hozzájárulását közadók módjára behajthat- ták, Magyarországon ehhez az egyházközségre nem volt szükség, mert az Egyháznak, mint olyannak a közjogi státuszából adódott, hogy az állam elismerte adókivetési jogát. Ez azt jelentette, hogy az egyházközségeknek is azért volt erre joguk, mert az Egyház, az egyházi hatóság - esetünkben a Püspöki Kar és annak nyomán a saját püspökük - felhatalmazta őket erre, nem pedig valamilyen más, tisztán világi jogból eredő jogcím alapján. Tehát bizonyos külső jegyekben emlékeztetett ugyan a magyarországi egyházközség a német nyelvterület hasonló intézményeire, mégsem volt velük azonos, és főként, létezé- se a világi jog szerint nem volt szükséges. Az az egyházközségi élet, amely a két háború kö- zötti egységes szabályzat szerint megindult, igen sok nagyon értékes lelkipásztori tapaszta- latot eredményezett. A hívők aktivizálása nagyon széles körben megkezdődött az egyház- községi munkában. A budapesti egyházközségek életéről tízévenként egy-egy összefoglaló kötet is megjelent. Ezekből nagyon plasztikus képet kaphatunk erről a fejlődésről. Ennek a régi egyházközségi szisztémának egyik vonása az volt, hogy egy plébánián belül több egyházközség is létezhetett. Akkor tartották ezt szükségesnek, ha filiális temp- lomok is voltak a területen, más-más falvakban. Ilyenkor a települések határát igyekeztek megtartani, községenként külön egyházközséget létesíteni. Eleinte felmerült annak gondo- lata is, hogy egy-egy budapesti plébánia területén is több képviselő-testületet alakítsanak16. Mivel az egyházközség nem volt egyesület, hanem az Egyház hierarchikus struktúrá- jának volt a része, és a püspökök adták ki szabályzatát, valamint a konkrét megalapításban is a püspök intézkedése volt a döntő - így a képviselőtestület névsorát is fel kellett terjesz- teni az egyházmegyei hatósághoz jóváhagyásra17 -, ezért az egyházközséget nagyon nehe- zen tudták elhelyezni az Egyház szervezetében, hiszen a Világegyházban ez ismeretlen fo- galom volt. Egyes helyi egyházjogi előírások ismerték ugyan ezt a fogalmat, például német nyelvterületen, de - mint jeleztük - ez sem pontosan ugyanazt a szerepet töltötte be, mint Magyarországon. Tehát a plébánia a régi jog szerint a Világegyház általános intézménye volt, az egyházközség viszont magyar sajátosság. Ebből következett az is, hogy az egyház- község Egyházon belüli szerepét igen nehéz volt meghatározni. A hazai szerzők általában arra törekedtek, hogy az egyházközségben megtalálják azokat a funkciókat, amiket az egyetemes egyházjog is megkíván plébániai szinten. Elsősorban a plébániai gazdasági ta- nács szerepe volt az, amit az egyházközség tevékenységének tekintettek. Ez a szerv ugyan nem volt a régi Codex szerint kötelező, de bizonyos utalásokat ebben az értelemben is le- hetett alkalmazni (vö. pl. 1917-es CIC 1521. k. 1. §). Az 1938-as püspökkari szabályzat hangsúlyozza, hogy a hitelvi, egyházfegyelmi és egyházkormányzati ügyek, valamint a templomvagyon és a nem egyházközségi javadalmak, továbbá a lelkipásztorkodás és az is- tentisztelet kérdései nem tartoznak az egyházközségi képviselőtestület hatáskörébe18. 15 Svájcban a kantonok a közjoginak elismert vallási közössegeknek adóztatási jogot adnak, amelyet rendesen az egyházközség gyakorol. Gyakran az állami egyházjog szerinti egyházközség a fenntartója cs a kezelője az egyházi célokra rendelkezésre álló alapoknak is, így pl. az 1272. kánon előírásának megfelelő egyházmegyei alap létrehozása és kezelése az állami jog miatt nehézségekbe ütközik, vö. CARLEN, L., Das Verhältnis von Kirche lind Staat in der Schweiz, in Handblich der katholischen Kirchenrechts, Hrsg. LISTL. J. - MÜLLER. H. - SCHMITZ. H.. Regensburg 1983,1108. 16 Erre látszik utalni Csernoch prímás 1918. november 30-i levele is, vö. MÉSZÁROS 21. 17 A magyarországi katolikus egyházközségek igazgatási és adóztatási szabályzata 18,19. § (4). IS A magyarországi katolikus egyházközségek igazgatási és adóztatási szabályzata 39. 58. §. 12
