Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 1-2. szám - HIVATALOS EGYHÁZI MEGNYILATKOZÁSOK - A Szentlélek származására vonatkozó görög és latin hagyomány

Hasonló teológia alakult ki a patrisztikus korban Alexandriában Szent Atanasziosztól kezdődően. A latin hagyományhoz hasonlóan ez is az eredetnek általánosabb fogalmával (tTpóiépat) fejezte ki azt, hogy az Atya és a Fiú egylényegű közösségükben közlik az istenséget a Szentlélek felé: ״A Lélek az Atyától és a Fiútól származik (ttpoetői). Nyilvánvaló hát, hogy isteni lényegű, hiszen lényegileg (oüütwSws) ebben és ebből származik (irpótói׳).” (Alexandriai Szent Kürillosz, Thesaurus, P.G. 75, 585 A)4■ A VII. században a bizánciakat megdöbbentette a pápának egy hitvallása, amely a Filioque betoldást tartalmazta a Szentlélek eredetével kapcsolatban, s amely eredést ők pontatlanul étarópeuais görög szóval adtak vissza. Szent Maximosz hitvalló ekkor Rómából írt egy levelet, amely együtt is taglalja a Szentlélek örök eredésének mindkét megközelítési módját - a kappadókiait és a latin-alexandriait. Mind a Fiúnak, mind a Léleknek egyedül csak az Atya a kezdet nélküli princípiuma (görögül atria), az Atya és a Fiú pedig ugyanezen Lélek eredetének (tó it poféval) egylényegű forrása. ״(A rómaiak a Lélek) eredésével kapcsolatban a latin atyák tanúságtételeire hivatkoztak, s persze ezenkívül még Alexandriai Szent Kürillosznak a Szent János evangéliumához fűzött szent tanulmányára. Ezek alapján igazolták azt, hogy ők maguk sem a Fiút teszik meg a Lélek okozójának (aÍTÍa) - tudják ugyanis, hogy a Fiúnak és a Léleknek egyedül csak az Atya az okozója, mégpedig az előbbi esetében nemzéssel, ez utóbbinál pedig étaiópeuats-szal - hanem úgy magyarázták, hogy ez utóbbi a Fiú által jön elő (ered -trpo'tévai); s így mutatták ki a lényeg egységét és változatlanságát” (Ciprusi Marinoszhoz írt levele, P.G. 91, 136 A-B). Szent Maximosz szerint, aki itt Róma szavait visszhangozza, a Filioque az Atyától, mint a Háromság forrásától eredő léleknek nem az éKiiópeuats-ára vonatkozik, hanem az Atya és a Fiú egylényegű közösségében való eredetét (irpöiévat) teszi nyilvánvalóvá, s az Atya monarchiájának esetleges szubordinacionista értelmezését zárja ki. Az a tény viszont, hogy a latin és az alexandriai teológiában a Szentlélek az Atyától és a Fiútól ered (irpoeitri) azok egylényegű közösségében, mégsem jelenti azt, hogy maga az isteni lényeg vagy szubsztancia jön elő (ered) őbenne, hanem hogy ezt az Atya és a Fiú közölték feléje, akik ezzel közösen rendelkeznek. Ezt a pontot 1215-ben a IV. Lateráni Zsinat vallotta meg dogmatikus kifejtésében: ״A lényeg nem nemz, s nem született, s nem is származik, hanem az Atya nemz, s a Fiú születik, s a Szentlélek származik: oly módon, hogy különbség legyen a személyekben és egység a természetben. Jóllehet más (alius) az Atya más valaki a Fiú, és más valaki a Szentlélek, mégsem más valakik ők (aliud), hanem ami az Atya, az a Fiú, és a Szentlélek is ugyanaz (a valóság); így az ortodox és katolikus hit szerint hisszük azt, hogy egylényegűek. Mert amikor az Atya öröktől fogva nemzi a Fiút, a lényegi valóságát (szubsztanciáját) adta neki. (...) Nyilvánvaló, hogy amikor a Fiú született, úgy kapta az Atya lényegét, hogy egyáltalán nem lett kevesebb, s így az Atya és a Fiú egylényegű. így az Atya, a Fiú és a Szentlélek, aki az előbbiektől származik, egy valóságú” (DS 804-805). 1274-ben a II. Lyoni Zsinat azt vallotta, hogy ״a Szentlélek öröktől fogva származik az Atyától és a Fiútól, (de) nem mint két elvtől hanem mint egyetlen egy 4 Szent Kürillosz itt olyan szcntháromságtanról tanúskodik, amely az egész alexandriai iskolában közös már Szent Alanasziosz óla, aki ezt írta: ״Ahogyan a Fiú mondja: mindaz, ami az Atyámé, az az enyém (Jn 16,15), ugyan- így ismerjük fel, hogy mindez a Fiú által meg van a lélekben is" (levelek Szeraphionhoz III, 1, 33, P.G. 26, 62513). Szalamiszi Szent Epifaniosz (Ancoratus, Vili, P.G.43, 29C) és vak Didümosz (A Szentlélekről CLII, P.G.34, 1064A) azzal helyezik egymás mellé az Atyát és a Fiút, hogy ugyanazt az ejk elöljárószót vonatkoztat- ják az egylényegű istenségnek a Szentlélek felé való közlésére. —== 70 ----------------

Next

/
Thumbnails
Contents