Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)

1996 / 1-2. szám - Vanyó László: Szent Ágoston krisztológiája és lehetséges forrásai (I. rész)

vitáiban oly fontos szerepet játszó alexandriai pátriárkával, Kürillosszal4 igaz, a pelagiánusok ügyéről tájékoztatta őt, de eljátszhatunk a gondolattal, hogyan vett volna részt ezen a zsinaton a legnagyobb latin egyházatya; 2. írásaiból igen komplex krisztológia bontakozik ki, állíthatjuk, noha a viták perifériáján volt, de könyveiben és prédikációiban sokkal átfogóbban tárgyalta a krisztológia kérdéseit, mint görög kortársai, ami nem jelenti azt, hogy sokkal ״szakszerűbben”, hanem annyit: a latin egyház pasztorális gyakorlata szempontjából sokkal sokrétűbben, talán éppen azért, mert a vitakérdések nem szűkítették le horizontját; ugyanakkor kérdés, hogy a műveiben megtalálható krisztológiai sztereotípiák milyen forrásokból származnak, mert sokszor a 4. századi görög egyházatyák formuláira ismerünk bennük; 3. krisztológiája elemezhető saját egyéni fejlődése szempontjából, amelynek belátásaiból számosat élete végéig megtartott, de később új szempontokkal egészítette ki, leírható püspöksége kezdeti idején írt legnagyobb műve, a De Trinitate alapján, amelyben azonban nem központi téma a megtestesülés; megközelíthető végül utolsó fejlődési szakaszának horizontjában, amikor kegyelemtanával együtt fejti ki felfogását; 4. vizsgálhatjuk a mindmáig kielégítően fel nem derített kérdés hátterében: milyen latin vagy lehetséges görög források tették lehetővé egy ilyen komplex krisztológia kialakítását?

Talán a legajánlatosabb először a 2. és 3. pontot alapul venni - a lehetséges görög és latin forrásokat most még csak ״lábjegyzetbe” szorítva érinteni5, - amelynek felvázolásával világossá válik ennek a krisztológiának trinitástani és kegyelemtani gyökere, amely utóbbi aspektust úgy szokás jellemezni: Ágoston ekkleziális krisztológiája. Az első szempont az Ige megtestesülésére koncentrál, a második a megtestesült és az üdvrend által megdicsőült Ige közvetítő szerepét emeli ki.6

Először ״szisztematikus” műveit7 * vesszük alapul, hogy összképet tudjunk vázolni az egyházatya Krisztus-képéről. A tanulmány második részében szentírási traktátusai és beszédei alapján vizsgáljuk a görög egyházatyákkal közös nézeteket és megfogalmazásokat.

4 A DÍVJAK, J., által felfedezett levelek között a 4. címzettje Kürillosz. Szövege: Oeuvres de Saint Augustin 46 B,

6. Serie, Leltres 1-29, Eludes augustiniennes, Paris 1987, 108.

5 Mert B. Altaner egész életműve Ágoston forrásainak kutatása volt, eredményeit a ״Kleine Patristische Schriften,

Texte und Untersuchungen 83, Berlin 1967 kötetében foglalta össze. A görög befolyást csak akkor fogadja el, ha irodalmilag is bizonyítható a kölcsönzés. A tartalmi hasonlóságokat teljesen kizárja a kutatás köréből, ezeket fantáziálásoknak tekinti. Ám újabban mind többen hajlanak a nézetre, hogy a hippoi püspök utolsó évtizedeiben tanult görögül, illetve már korábban is tudott annyit, hogy a Septuaginta alapján a szentírási szövegeket javítani tudta, és a filozófusok írásait is tudta olvasni. Feltételen utalni kell W. Eborowitcz felfedezésére, amely két olyan Nazianzoszi-idézetet mutatott ki Ágoston késői műveiben, amelyeknek latin fordítását Rufinus nem készítette el: Identification de deux citations augustiniennes C. Julianum 11,11,7, Grégorire de Nazianze Oratio XVII,5, ibidem VI,IX,35 Cicero pro Coelio 3,8 Revue des Études Augustiniennes X, Paris 1967, 12,261-262. Újabban két tanulmányra utalunk, amely valamelyest revideálja B. Altaner nézetét: BARTELINK G. J.,: Die Beeinflussung Augustins durch die griechischen Patres, Augustianiana Trajectina, Études Augustiniennes, Paris, 1987, 9-24, valamint BASTIAENSEN, A. A. R.,: Augustin et ses predecesseurs latins chrétiens, uo. 25-57. A tanulmány második részében foglalkozunk a görög atyák és Ágoston összehasonlítható szövegeivel.

6 A krisztológiai kérdések tanulmányozásához jó segédeszközt kínál az 11״ Cristo", vol. III. Testi Teologici e spirituali in lingua latina da Agostino ad Anselmo di Canterbury a cura di Caludio Leonardi, Fondanzione Lorenzo Valla/Arnoldo Mondadori Editoré, 1989. A kötet Ágoston-szövegválogatása elég szerénynek mondható.

7 A ״szisztematikus" jelzőt idézőjelbe tettük, mert Ágoston gondolkodása koherens, de művei nem

szisztematikusak a szó skolasztikus értelmében.

54 ==;