Teológia - Hittudományi Folyóirat 30. (1996)
1996 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Jézus-kutatás mai állása
2. A ״zsidó Jézus” Vermes Géza értelmezése szerint Vermes Géza ״A zsidó Jézus” című könyvére azért térek ki részletesebben, mert napjainkban a magyar könyvpiacon ez a legelterjedtebb Jézus-könyv. Eredetileg angol nyelven íródott, mégpedig egy trilógia első köteteként.44 A könyv a kutatás irányvonala és következtetései tekintetében rokonságban áll az előző pontban felsorolt művekkel. Abban viszont eltér tőlük, hogy a szerző nyíltan nem fedi fel vallásfelekezeti hovatartozását, ha- nem egyszerűen ״történészként” mutatkozik be az olvasó előtt. A szerzőről tudni kell, hogy nyugállományba vonulásáig az oxfordi egyetemen a zsidó tudományok professzora volt. A Jézus korabeli történelem kiváló ismerője és a qumráni iratok nemzetközileg elis- mert szakértője. A könyv kritikai ismertetését a tartalom rövid összefoglalásával kezdem. A Beveze- tésben célkitűzéséről szól a szerző. Történészként, a keresztény hittől teljesen elvonatkoz- tatva kívánja feltárni az evangéliumokban olvasható szavak és események eredeti értelmét, mégpedig úgy, hogy vizsgálatnak veti alá az I. századi zsidóság irodalmát és a korai rabbinikus szövegeket. Egyértelmű, hogy Vermes Géza a történeti Jézus és a hit Krisztusa közötti alapvető különbség állításából indul ki, s ennek igazolására törekszik.45 A szerző először Jézus személyét és működését mutatja be. Szól Jézus családi hátte- réről, majd az evangéliumi csodaelbeszélésekből kiindulva mint démonűzőt és gyógyítót ál- lítja be őt. A figyelem ezután Jézusra mint tanítóra irányul. Vermes Géza nem annyira a beszédek tartalmát, hanem ezek előadásmódját és a hallgatókra gyakorolt hatását vizsgál- ja. Azt is hangsúlyozza, hogy Jézus nem tért el alapvetően ״a szellemi örökséget jelentő zsi- dó hagyománytól”.46 Jézus működésének hatását Vermes Géza a következőképpen ítéli meg: ״A reagálás korántsem volt minden esetben pozitív, ugyanakkor nem is volt kifejezetten ellenséges.”47 Az evangéliumok alapján mindenesetre az a benyomásunk támad, hogy Jézus Galileában sokkal népszerűbb volt, mint Júdeábán. Kétségtelenül voltak bírálói és ellenfelei is. Ezek közé tartoztak a farizeusok, akik főleg a nonkorformista magatartását kifogásolták. Azt vi- szont nem lehet bizonyítani, ״hogy a farizeusok aktívan és szervezetten vettek volna részt Jézus bukásának kitervelésében, majd megvalósításában”.48 Jézus elfogatásáért és kivégzé- séért elsősorban a főpap és helyettese, valamint a római helytartó voltak a felelősek. Két- ségtelen, hogy Pilátus politikai lázadás vádjával ítélte halálra Jézust. A feltámadással kap- csolatban Vermes Géza egyetlen történetileg elfogadható elemet talál az evangéliumi el- beszélésekben: az üres sír tényét.49 A Jézus működésével kapcsolatos rövid ismertetést a korabeli Galilea bemutatása követi, utána pedig a karizmatikus judaizmusra irányul a figyelem. Először a Kr. e. 1. szá- zadban élt és a rabbik által ״Körvonó״-nak nevezett Honi, majd a Kr. u. I. század máso44 A könyvel ״Jesus the Jew. A Historian 's Reading of the Gospel” címmel 1973-ban adták ki először Londonban. A magyar fordítás az 1994-es kiadás alapján készült. A trilógia másik két kötete: Jesus and the World of Judaism, London 1983; The Religion of Jesus the Jew, London 1993. A második kötetben (13-14.) Vermes Géza reflek- tál az első kötet tudományos körökben való fogadtatására is. Vö. még: KÜMMEL, W. G., Dreissig Jahre Jesiisforschnng, 446-449. 45 VERMES G.,/l zsidó Jézus, 22-23. 46 I.m. 39. 47 I.m. 41. 48 I.m. 50. 49 Vö. i.m. 56. ־—־ 46
